Michael Haneke: A fehér szalag
vissza a tartalomjegyzkhez
A bûnüldözés szenvedélye és dinamikája
(Faluhelyi Krisztián írásából itt részletet közlünk, a teljes cikk és a fotók a nyomtatott folyóiratban találhatók, mely beszerezhetõ szerkesztõségünkben (1072 Dob u. 20. tel.: 06 1 321 36 37, e-mail: szellemkep@gmail.com))
Számos példát találhatunk arra, hogy egy történet elbeszélõje egy évtizedekkel korábbi történetet idéz fel, ám az már meglehetõsen ritka, hogy a felidézés ideje nem esik egybe a mû keletkezésének idejével. Márpedig A fehér szalag (Michael Haneke, 2009) esetében errõl van szó. Haneke filmjének történeti beágyazottsága így három idõpontot jelöl ki: a 2009-ben bemutatott film története 1913-14-ben játszódik, míg a visszaemlékezés évtizedekkel késõbb, valamikor a második világháború után történik. A fehér szalag esetében pedig különösen fontos az elbeszélés ideje, hiszen az elbeszélõ a következõ mondatokkal kezdi visszaemlékezését:„Nem tudom, hogy a történet, amit Önöknek el akarok mesélni, minden egyes részletében megfelel-e a valóságnak. Sokat ezek közül csak hallomásból ismerek, néhányat annyi év után még ma sem tudok megfejteni, és számtalan kérdésre nincs válasz. Mégis azt gondolom, hogy el kell mesélnem azokat a különös eseményeket, amik a falunkban történtek, mert lehet, hogy megvilágító erõvel bírhatnak bizonyos folyamatokra nézve ebben az országban.”
Bizonyos folyamatokra nézve. Meglehetõsen rejtélyes utalás; ám ha az a kérdés, hogy közvetlenül a második világháború után a német történelem mely történéseire utalnak csak úgy, mint „bizonyos folyamatokra”, akkor nagy valószínûséggel feltételezhetõ, hogy a második világháborúba és a holokausztba torkolló nemzetiszocializmus idõszakának eseményeirõl van szó. Vajon a harmincas évek fasizálódó folyamataira nézve lennének megvilágító erejûek a film történetének eseményei, miként azt a film legtöbb kritikusa és értelmezõje véli?
Az 1913-14-ben játszódó történet helyszíne egy észak-német falu, Eichwald. A fiktív falu neve rögtön kísértetiesen Eichmann és Buchenwald asszociációit vonja maga után. Ugyancsak megerõsíteni látszik a fentieket az alcím (Egy német gyerektörténet). Amennyiben ugyanis a gyerekek állnak a történet középpontjában, úgy a film fõszereplõi éppen azon nemzedékhez tartoznak, melybõl sokan két világháborút is megéltek, és amelybõl a huszadik század legsúlyosabb bûntetteinek elkövetõi kerültek ki.
A film eszerint tehát a fasizmus genealógiájának ered a nyomába, s egy késõ feudális protestáns észak-német közösségben véli azt felfedezni, vagy legalábbis a merev, puritán, rigorózus és elfojtásokkal teli közösségben a fasizmus gyökereit látja felbukkanni. E gondolat korántsem Hanekénél jelenik meg elõször: a fasizmus elméletei rendre felhívják a figyelmet arra, hogy a fasizmus hátterében álló ideológiai áramlatok jóval az elsõ világháború elõttrõl erednek, Walter Laqueur ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy nem szabad megfeledkezni a háború elõtti eszmék antiliberális és antidemokratikus vonásai és a háború utáni fasizmusban rejlõ új elemek közötti különbségekrõl sem. Ám ha pusztán csak a fasizmus genealógiájának feltérképezése lenne Haneke célja, akkor mi szükség lenne a film összetett narrációjára és komplex történeti beágyazottságára?
Alaposabban megvizsgálva a film történeti beágyazottságát nem lehet elsiklani azon jelentõségteljes tény felett, hogy míg a történet ideje és a film keletkezésének ideje pontosan meghatározott, addig a felidézés ideje nagyon is bizonytalan. Erre vonatkozólag ugyanis legfeljebb az idõs elbeszélõ hangja szolgálhat támpontul. Az elbeszélõé, aki a történet idején 1913-14 fordulóján harmincegy éves volt, ám hogy mennyi a történet felidézésekor, az már homályban marad. Ötvenöt-hatvan, netán hetven-hetvenöt éves? Pusztán a hangja alapján meglehetõsen nehéz meghatározni. Márpedig, ha az elbeszélõ kora ennyire meghatározhatatlan, akkor a visszaemlékezés ideje is az: azaz az elbeszélés aktusa történhet akár a harmincas évek végén, de akár az ötvenes évek közepén is. Ennek következtében pedig az is bizonytalan marad, hogy vajon mely folyamatokra nézve véli megvilágító erejûnek a történetet az elbeszélõ. A harmincas évek fasizálódó és nacionalizálódó folyamataira nézve? Vagy a világháború és a holokauszt eseményeire vonatkozólag? Esetleg az ötvenes évek nácitlanítási eljárásait tekintve?
...
