Kovács Kitti
Diploma 2012.
Szellemkép Szabadiskola
„Ideálképek”
Mindenki másként néz meg egy fényképet.
Van, aki hosszasan, aprólékosan végigtanulmányozza minden egyes részletét és következtetéseket próbál levonni, hogy mi, miért és hogyan történt, mit használt az alkotó, stb. Van, aki mintha csak egy futószalag vinné az elméjét, menetel a képek között, mindenhol elidõzik, de mégsem marad meg benne igazán semmi, talán még egy hangulat sem. Van, akiben emlékeket idéz fel egy-egy kép és már régen nem a fotó van elõtte, hanem azok az elmúlt pillanatok villódzanak fel, melyeket elõcsalogatott a látvány. A sort folytathatnám akár a végtelenségig is, de legalább addig, amíg el nem érem a föld lakóinak pillanatonként változó létszámát; hiszen minden egyes individuum másként éli meg saját vizualitását, képességeihez, tapasztalataihoz, pillanatnyi hangulatához mérten.
Számomra egy kép nem csupán vizuális produktum. Egy sokkalta összetettebb és bonyolultabban kapcsolódó érzékszervi komplexitás, amely túlmutat azon a téren és idõn, melyben aktuálisan érintkezem vele. A percepció folyamata audiovizuális és emellett egyszerre stimulálja az agy limbikus rendszerét, amely mind az emlékekért, mind az érzésekért nagyban felelõs. Minden egyes képpel egy hangulatot kapok, melyben dallamok, ízek, szagok és érzések keverednek, majd képeznek szerves és elválaszthatatlan egészet a vizuális információval.
Sorozatom fontos koncepciója, hogy a képek mind színes, mind fekete-fehér formában megjelenjenek egymás mellett, ezáltal erõsítve az érzékelés különbözõ szintjeit.
A színek minden esetben plusz információt hordoznak számunkra. A társadalmi sztereotípiák, hagyományok és az egyéni társítások merõben meghatároznak egy mondhatni „elõítéletet” bizonyos színekkel, árnyalatokkal, színkapcsolatokkal szemben. Ez az eleve bennünk megbúvó képzet társítás, olyan asszociációknak adhat alapot, amelyek esetlegesen nem tartoznak a sorozat szándékolt értelmezési közegéhez.
Azáltal, hogy a képek két verzióban, két különválasztott sorozatként léteznek szeretném a befogadóknak megadni azt a lehetõséget – bizonyos szempontból egyfajta szabadságot -, hogy a percepció során az egyik esetben eltûnjön a szín faktor és vele együtt az elõzetes társítások öszessége. Ezáltal a képek formaisága, rasztere, „szemmel befogható/befogadható tartalma” helyezõdik a figyelem fókuszába, válik a befogadás alapjává.
A sorozat címeként megtartottam az „Ideálképek”-et, de ez az elnevezés már egy merõben más koncepcióhoz kapcsolódik, mint amelyet elsõként hivatott fémjelezni. Jelen esetben a megnevezésben szereplõ 'ideál' a számomra vizuálisan kellemes, ideális képkompozíciókat jelöli és nem függ össze az egyes képek témáival, szereplõivel. Fontosnak tartom ebbõl a szempontból a szubjektivitás prioritását, mivel bár vannak egységesen elfogadott pontok ebben a kérdésben – mint például az aranymetszés-, melyekhez az emberek többsége szándékosan vagy éppen szándéktalanul igazodik, az egyéni megközelítésmód kombinációja többletértékkel tud szolgálni abban az esetben, ha a fotókat, mint mûtárgyakat, kreatív produktumokat kezeljük.
Ha a munkámra ható, befolyásoló elõzményeket nézem mind a fotográfia, mind egyéb mûvészeti ágak területén, elsõként Lucien Hervé -t kell megemlítenem, akihez olyan nagy XX. századi alkotók kapcsolódnak, mint Le Corbusier, Alvar Aalto, Breuer Marcell, Kenzo Tange, Richard Neutra, Oscar Niemeyer, Jean Prouvé, Bernard Zerfuss és Walter Gropius. Az építészek által elõszeretettel alkalmazott anyag a vasbeton nemcsak építészetileg, de vizuálisan is új lehetõségeket, absztrakt, letisztult világot teremtett.
A konstruktivizmus és a Bauhaus képviselõi közt is számtalan alkotó tekinthetõ elõzményként, ahhoz a fajta képi ábrázoláshoz, amelybõl a sorozat összeállításakor merítettem.
|
|
|
|
|
|
||
|
/3-4./ Lucien Hervé
|
|
|
/5./ Lucien Hervé
/6./ Lucien Hervé
|
|
|
|
|
|
/7./ Lucien Hervé
A konstruktivizmus a XX. század elején az orosz mûvészeti életbõl induló, majd Németországban és Hollandiában is jelentkezõ absztrakt irányzat volt, amely a geometrikus formákat, ezek viszonyát, a szerkezeti összetevõket, a tereket és síkokat helyezte elõtérbe.
/1./ Piet Mondrian: Vörös-sárga-kék kompozíció (1920.)
/2./ El Liszickij: P. V. N. Proun Albers: Tisztelet a négyzetnek
Ha megnézzük El Liszickij fent látható alkotását, kisérteties hasonlóságot vélhetünk felfedezni Moholy-Nagy László némely képével, stílusával. Moholy-Nagy a geometrikus absztrakció egyik irányzatának jelentõs képviselõje volt, aki tanított a Bauhaus alkotómûhelyben is.
A Bauhaus mozgalom a konstruktív törekvések központja és gyûjtõhelye volt a század elején. A párhuzamosan több szálon futó, de egy irányba tartó fejlõdés eredményeit összegezte és állította a mûvészet szolgálatába a mozgalom, amelyet a XX. század legnagyobb hatású alkotómûhelyeként tartunk számon a mai napig.
|
|
|
/8./ Moholy-Nagy László: Kompozíció, 1922–23, olaj-lenvászon
/9./ Moholy-Nagy László: Xanti Schawinsky egy Bauhaus
erkélyen, 1920-as évek második fele
|
|
|
/10./ Moholy-Nagy László: Nagyvárosi cigányok, 1932
/11./ László Moholy-Nagy
Az a képi világ, amelynek a konstruktivizmus és a Bauhaus teremtette meg az alapját a fotómûvészetben is, átszivárgott a fotográfia szinte minden területére, és hatása – ahogy az építészetnél és formatervezésnél is – a mai napig tart.
/12./ André Kertész: Montmartre, Paris 1925.
|
|
|
/13./ Henri Cartier-Bresson:
Hyères, France, 1932.
/14./ Josef Koudelka: PRAGUE, Czechoslovakia,
1992.
/15./ René Burri: Men On A
Rooftop, Sao Paulo, 1960.
/16./ René Burri: Ministry of Health, Rio de
Janeiro, 1960.
/17./ Elliot Erwitt
/18./ Burt Glinn: The IBM laboratory complex, San
Jose, California, 1979.
/19./ Martine Franck: Swimming pool
designed by Alain Capeilleres, Le Brusc, France, 1976.
/20./ Robert Mapplethorpe
/21./ Rodney Smith
Irodalom jegyzék:
- Kolta Magdolna; Tõry Klára: A fotográfia története. Digitálfotó Kft., 2007.
- Magdalena Droste: Bauhaus. Taschen/Vince, Budapest, 2003.
- Miltényi Tibor: Progresszív fotó. Szellemkép könyvek, Budapest 1994.
- Susan Sontag: A fényképezésrõl. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007.
- Szilágyi Gábor: A fotómûvészet története – A fényrajztól a holográfiáig. Képzõmûvészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1982.
- Szilágyi Sándor: Formabontók I. Neoavantgárd tendenciák a magyar fotómûvészetben. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2007.
Képek forrásai:
/1./ http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/avantgard_large/image121.jpg
/2./ http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/avantgard_large/image127.jpg
/3./ http://istenbizony.hu/wpcontent/uploads/2011/04/artwork_images_144173_161625_lucien-herve.jpg
/4./ http://istenbizony.hu/wp-content/uploads/2011/04/lh06.jpg
/5./ http://istenbizony.hu/wp-content/uploads/2011/04/hervefuto.jpg
/6./ http://istenbizony.hu/wp-content/uploads/2011/04/Szajna-part-herve-web_0.jpg
/7./ http://istenbizony.hu/wp-content/uploads/2011/04/Lucien-Hervé.jpg
/9./ http://artnews.org/files/0000060000/0000059914.jpg/László_Moholy-Nagy.jpg
/10./ http://www.balkon.hu/2007/2007_4/foto_labor/vertov_rodchenko.jpg
/11./ http://farm5.static.flickr.com/4009/4488817515_4859e50849.jpg
/12./ http://blog.ricecracker.net/wp-content/uploads/2010/02/stairs_of_monmartre.jpg
/13./ http://blog.ricecracker.net/wp-content/uploads/2010/02/cartier-bresson-hyeres.jpg
/14./ http://blog.ricecracker.net/wp-content/uploads/2010/02/PAR91484.jpg
/15./ http://m.cdn.blog.hu/ma/maimanohaz/image/fotokalendarium/burri/men-on-a-rooftop-sao-paulo-1960.jpg
/16./ http://m.cdn.blog.hu/ma/maimanohaz/image/fotokalendarium/burri/riodejaneiro.jpg
/17./ http://secondlastchance.files.wordpress.com/2012/05/elliott-erwitt-provence-france-1955.jpg?w=600
/18./ http://24.media.tumblr.com/tumblr_m1hij4hyDG1qakafjo1_1280.jpg
/20./ http://m.cdn.blog.hu/ma/manzardcafe/image/2%200%201%202/2012%20Június/Robert%20Mapplethorpe/01.jpg