Imre D√°niel - vissza az kiŠllŪtŠshoz

BAR√ĀTN√ēK
(A pénz öl,butít,és nyomorba dönt)

DIPLOMAMUNKA 2008
Imre D√°niel
 
√Ālljon itt k√©t id√©zet el√Ķsz√≥k√©nt:
"- A n√Ķi h√Ķs√∂k l√°that√≥an sokkal k√∂zelebb √°llnak √Ėnh√∂z,mint a f√©rfiak...
+ A n√Ķkben valahogy k√∂nnyebben megb√≠zom ,mint a f√©rfiakban. Ez a zsigeremben van,de lehet,hogy a tapasztalat is hozz√°adott valamit. √Āltal√°ban a f√©rfiakkal k√ľl√∂n-k√ľl√∂n tartok kapcsolatot,m√≠g a n√Ķket t√°rsas√°gban is kedvelem. Mindig is sok bar√°tn√Ķm volt,k√∂zt√ľk sz√≠nes b√Ķr√Ľek is,sz√≠vesen j√°rok vel√ľk sz√≥rakozni,j√≥ vel√ľk b√°rokban √ľcs√∂r√∂gni,marh√°skodni..."
Interj√ļ Quentin Tarantinoval -r√©szlet- /Filmvil√°g L .√©vfolyam. 9. sz√°m 2007.szeptember/

"A f√©nyk√©p√©szetr√Ķl √≠rottak csak azoknak √≠r√≥dtak,akik f√©nyk√©p√©szetr√Ķl √≠rnak." HELMUT NEWTON
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A portr√© m√Ľfaja egyid√Ķs az emberis√©ggel.
Ha visszamegy√ľnk az id√Ķben az emberis√©g kult√ļrt√∂rt√©net√©t alapul v√©ve,akkor azt tal√°ljuk,hogy m√°r a Willendorfi V√©nusz is egyfajta portr√©nak sz√°nt m√Ľalkot√°s.A hazai p√©ld√°j√°val egy√ľtt (ami K√∂k√©nydombi V√©nusz n√©vre hallgat), mind-mind azt mutatj√°k,hogy lakik benn√ľnk egy olyan k√©nyszer,amit√Ķl vez√©relve okvelen az √©let forr√°s√°t,a n√Ķt k√≠v√°ntuk els√Ķk√©nt meg√∂r√∂k√≠teni az ut√≥kor sz√°m√°ra.A "v√©nusz" jelens√©g teljess√©ggel √°thatotta az √Ķskort i.e.2500-ig. Amit a tudom√°ny ink√°bb a mitikus,mintsem az erotikus gondolkod√°s alkot√°saik√©nt szeret √©rtelmezni, √©s arra hajlik, hogy ezek a teny√©rben is elf√©r√Ķ ultran√Ķies figur√°k ink√°bb term√©kenys√©gi kabal√°k, mint archaikus erotikus √°br√°zol√°sok. K√©rd√©s persze, hogy a k√Ķkorszaki ember sz√°m√°ra egy√°ltal√°n sz√ľks√©ges volt-e, hogy ezt a k√©t aspektust k√ľl√∂n v√°lassza.Tov√°bbg√∂ngy√∂l√≠tve a sz√°lakat,√©s egy m√°sik pontb√≥l figyelve a portr√©t kider√ľl,hogy a val√≥szer√Ľ √°br√°zol√°s nagyon korai t√∂rekv√©se az emberis√©gnek.Egyszer√Ľen a m√ļland√≥s√°g elleni harc √°ll a h√°tt√©rben, √≠gy a k√©pm√°s √©letmeghosszabb√≠t√≥ hat√°ssal b√≠rt. Ebb√Ķl az id√Ķb√Ķl maradtak r√°nk t√∂bb ezer √©ves halotti maszkok,√©s az egyiptomi special√≠t√°s:a bebalzsamoz√°s r√≠tusa. Innen ered a halottnak a kopors√≥ fedel√©re festett portr√©ja is. A halotti lepel az elhunyt arcvon√°sainak a lenyomata (f√©nyk√©p-szer√Ľ) aminek mintap√©ld√°nya nem m√°s,mint a torin√≥i lepel maga!
Ha kors√≠lusok rendszer√©ben k√∂vetj√ľk nyomon a portr√© alakul√°s√°t (kilyukadva oda ahonnan a fot√≥ kezd√Ķdik √©s a sz√ľks√©gk√©ppen techniciz√°lt vil√°g √ļtnak indul),akkor a rom√°n korb√≥l m√©g arra k√∂vetkeztethet√ľnk,hogy ezen kort a vall√°sos t√°m√°j√ļ m√Ľvek uralj√°k. A filoz√≥fiai uralom pedig a skolasztik√°√©,√≠gy a portr√©k csakis k√≥dexillusztr√°ci√≥k,fresk√≥k,miniat√ļr√°k stb... lehettek.PL :Szent L√Ķrinc m√°rt√≠rhal√°la. A templomi fest√©szet hat√°st gyakorol az olvasni nem tud√≥ szeg√©nyekre. A g√≥tik√°ban m√°r a term√©szeti k√∂rnyezet is helyet kap az ember√°br√°zol√°s mellett, √©s az arckifejez√©s √©rzelmekre utal√≥. Jellemz√Ķen elny√ļjtott alakokkal dolgozik. Hatalmas nagy ugr√°s a renesz√°nsz, mint vizu√°lis √°br√°zol√°s, mint val√≥s√°g bemutat√°s√°nak ter√ľlet√©n. A fest√©szet ter√ľlet√©n megjelenik az √©les rajz, a perspekt√≠va, f√Ķleg a sz√≠nek visszaad√°sa is k√∂zel√≠t a realit√°s fel√©. Ami a sz√°momra a legfontosabb, √©s amit szemel√Ķtt akartam tartani fot√≥im elk√©sz√≠t√©se sor√°n az a t√°j, √©s az ember √∂sszhangja volt, amit a renesz√°nsz v√≠vm√°nyak√©n √ľdv√∂z√∂lhett√ľnk els√Ķk√©nt. A tehet√Ķs emberek ebben a korban is sz√≠vesen b√≠ztak meg fest√Ķket,hogy arcm√°sukat meg√∂r√∂k√≠ts√©k. PL:Lucas Cranach: Luther arck√©pe c. m√Ľve. Bel√©pv√©n a barokkba (XVII-XVIII. sz√°zad) sz√°mos olyan eszt√©tikai megold√°ssal, √©s jellemz√Ķvel tal√°lkozhatunk, amelyek ha √°tt√©telesen is de a fot√≥sorozatomban is helyet kapnak. Ha most a barokk korban k√©sz√≠tettem volna ezeket a fot√≥kat -t√©telezz√ľk fel,hogy m√°r akkor feltal√°lt√°k a f√©ny√©rz√©keny anyagokat,√©s a s√∂t√©tkamr√°t,√©s a fix√≠rt,√©s a sokszoros√≠t√°st is-,akkor a korszak ezen st√≠lusjegyeivel lehetne le√≠rni a k√©peimet ,amelyek szelekt√°lva ugyan, de barokkosak:
- A jelk√©pes √°br√°zol√°s (embl√©m√°k,alleg√≥ri√°k,szimb√≥lumoknak) megn√Ķ a szerepe.
- A könnyen leolvasható jelentés mellett is tartalmaznak rejtett, jelképes mondanivalót.
- Gyakori a megszem√©lyes√≠t√©s,az elvont fogalmak √©rz√©kelhet√Ķ form√°kba val√≥ megjelen√≠t√©se. Az alleg√≥rikus-szimbolikus t√©m√°k √°ltal√°noss√° v√°l√°s√°n t√ļl a Biblia √ļjabb r√©szleteire, vagy √©pp √ļj dogmatikai t√©telekre tev√Ķdik a hangs√ļly. Esetemben nem a szentek √©lete,√©s a szents√©gek tisztelete az √ļj dogmatikus t√©tel. Sokkal ink√°bb a kapitalizmus √©s a p√©nz kapcsolata jelentkezik, mint form√°ba √∂nt√∂tt korszellem.
- A csoportos portr√©,mint √ļj m√Ľfaj √ļtnak indul. Megjelenik,ravatalk√©p stb... A sorozatban van egy k√©p aminek kompoz√≠ci√≥ja hasonl√≥ a ravatalk√©phez.
A klasszicizmus XVIII.sz√°zad v√©g√©t√Ķl a XIX.sz. k√∂zep√©ig hatott a m√Ľv√©szetre. Innen kiemeln√©m azon √°ltal√°nos jellemz√Ķt,amely a szobrokat h√Ľv√∂s nyugalommal √≠rja le annak ellen√©re,hogy bizonyos √©rzelmess√©g √©rv√©nyes√ľl az arcok kifejez√©s√©ben. A fest√©szetben pedig a h√Ķsi szenved√©st,√©s a h√Ķsi tettet v√°lasztja t√©m√°ul. Bizonyos szempontb√≥l az √°ltalam k√©sz√≠tett fot√≥k a h√Ķsi szenved√©sre is appel√°lhatn√°nak amennyiben a "polg√°ri" becs√ľletess√©g eszm√©i√©rt val√≥ harcra sz√≥l√≠t fel. T√©telezz√ľk fel azt, hogy az √°latalam szerepeltetett figur√°k h√©tk√∂znapiasan √©s term√©szetesen vannak be√°ll√≠tva.H√°t ezt √©rtelmetlen lenne felt√©telezni! Az,hogy egy mot√≠vum -jelen esetben a p√©nz hatalma,amely √∂l,but√≠t √©s nyomorba d√∂nt- pontosan az ellenkez√Ķj√©t v√°lltaja ki √≠gy tal√°n arra k√©rdez r√° a n√©z√Ķje,hogy vajon hol vannak az intimit√°s hat√°rai?Hol vannak a norm√°lis "polg√°ri" be√°ll√≠t√°sok?
El√©rkezv√©n a romantik√°hoz melyet a v√©gletekben val√≥ gondolokod√°s a nagy ellent√©tek(fekete-feh√©r;j√≥-rossz;angyali-√∂rd√∂gi) mozgat. Ellent√©tes eszmevil√°got t√ľkr√∂z. Hol elkeseredetten tragikus hangv√©tel√Ľ,hol vil√°got f√∂lforgatni v√°gy√≥,elsz√°ntan lelkesed√Ķ. A fest√©szet a f√©ny-√°rny√©k kontrasztot,√©s a dr√°mai szitu√°ci√≥kat keresi. A k√©pek a n√©ppel val√≥ egy√ľtt√©rz√©st fejezik ki,s√Ķt m√©g a t√°jk√©p is emberi √©rzelmeket fejez ki. A nemzetek √∂n√∂s √ľgyeik√©rt harcolnak,√©s bet√∂r a politikai sz√°nd√©k.
A XIX. századtól beköszönt a REALIZMUS.
Megt√∂rt√©nik a nagy √°tt√∂r√©s,√©s bel√©p az ember a bebalzsmozahat√≥ id√Ķ epicentrum√°ba.
1840-ben Fox Talbot  magtal√°lta a fot√≥pap√≠r f√©ny√©rz√©kenys√©g√©nek fokoz√°s√°ra a megfelel√Ķ k√©miai anyagot,√≠gy a megvil√°g√≠t√°si id√Ķ egy √≥ra helyett n√©h√°ny m√°sodpercre cs√∂kent. √ćgy 1850-re m√°r kider√≠tett√©k,hogy a s√≥pap√≠rra k√©sz√ľlt k√©pek korl√°tlanul sokszoros√≠that√≥ak √©s el√Ķ√°ll√≠t√°suk olcs√≥ is. M√≠g a kor m√°sik nagy k√©phordoz√≥ja a Daggerot√≠pia eset√©ben (ak√°rcsak a kalot√≠pi√°n√°l) ahhoz,hogy portr√© k√©sz√ľlhessen valakir√Ķl perceken √°t kellett mozdulatlanul p√≥zolnia. √Ām ez a csek√©ly kellemetlens√©g egy√°tal√°n nem riasztott visssza sem modellt,sem f√©nyk√©p√©szt. √ćgy sorra k√©sz√ľltek a portr√©k, amely akkoriban statusszimb√≥lumnak, presztizs√©rt√©k√Ľnek ki√°ltottak ki. A l√°t√°sm√≥d egy √ļj eszt√©tika fel√© csak 19.sz√°zad √∂tvenes √©veit√Ķl j√∂tt "divatba". Az els√Ķk k√∂z√∂tt Nadar m√Ľv√©sznev√Ľ f√©nyk√©p√©sz haszn√°lta ki a portr√© anyagi √©s a m√Ľv√©szi elismerts√©g√©t. Modelljeit ak√°rcsak kort√°rsa Carjat er√Ķs f√©nnyel vil√°g√≠tja meg, √≠gy a korszak nagy egy√©nis√©geit (Baudelaire-t,Verlain-t stb...) f√©nyk√©pezi akiket √≠gy vamilyen √©rdekes aura vesz k√∂rbe. Nadar m√Ľterm√©ben √°ll√≠tottak ki el√Ķsz√∂r az impresszionist√°k. Tov√°bbi jelent√Ķs portr√©fot√≥sok a korszakb√≥l:Bisson fiv√©rek,Le Gray,Etienne Carjat. Hafstaengl m√°r m√°shogy k√∂zel√≠t. N√©metk√©nt,√≠gy a r√©szletekre adva kezdte el m√Ľvelni a portr√©fotogr√°fi√°t. A kieg√©sz√≠t√Ķ dolgok pl:a d√≠szlet √©s a jelmez n√°la kiemelten fontos volt,√≠gy figyelemfelkellt√Ķek voltak k√©pei. Angi√°ban is nagy n√©pszer√Ľs√©gnek √∂rvendett a fot√≥, √≠gy Lewis Caroll gyermekpotr√©kat k√©sz√≠tett.Julia Margaret Cameron pedig bevezette a fogalmat: fotogr√°fia.Ebben az id√Ķben un: "portr√©gy√°rat" alap√≠tott Dis√©ri,akinek k√∂sz√∂nhet√Ķen az emberek saj√°t portr√©jukat aj√°nd√©kozhatt√°k egym√°snak, √©s gy√Ľjthett√©k a h√≠ress√©gek k√©peit is. Ezid√Ķt√°jt az eur√≥pai uralkod√≥h√°zak sorra k√©sz√≠ttett√©k el a portr√©ikat.1859-ben III.Nap√≥leon √°llt modellt neki. √ćgy indult a portr√© els√Ķ h√≥d√≠t√≥ k√∂r√ļtj√°ra. Id√Ķk√∂zben a fotogr√°fia m√°s utakat j√°rt be. Term√©szeti sz√©ps√©geket dokument√°lt,megjelentek az els√Ķ nemes nyomtat√°si elj√°r√°sok,k√©pek k√©sz√ľlnek az amerikai polg√°rh√°bor√ļr√≥l,a fot√≥z√°s lassank√©nt felszabadul a piktorialista t√∂rekv√©sek b√©kly√≥i al√≥l.√ötnakindul a mai √©rtelem be vett szoci√≥fot√≥. Megjelenik az √ļj t√°rgyiass√°g(EU),Straight Photography(USA),√©s a port√© renesz√°nsza kezdet√©t veszi.
A k√∂vetkez√Ķ id√Ķszak 1915-1933 ig tartott.
Ebben a korszakban a modern felfog√°fog√°s v√°lt uralkod√≥v√°.Az ilyen k√©pekre az a jellemz√Ķ,hogy a legt√∂bb portr√©fotogr√°fus k√©pes volt egy√©ni kifejez√Ķer√Ķt vinni a m√Ľveibe,melyekhez t√∂bbnyire szokatlan modelleket, √©s az eddigi portr√©kt√≥l elt√©r√Ķ l√°t√°sm√≥dott is v√°lasztott. Man Ray a korszak divatfot√≥sa √©s neves portr√©k√©sz√≠t√Ķje p√©ld√°ul szokatlan f√©nyelhelyez√©ssel √©s √ļj s√∂t√©tkamra-technik√°val(a k√©s√Ķbbi Rayogr√°fia)
k√≠s√©rletezett. Florence Henri t√ľkr√∂kkel t√∂bb val√≥s√°gs√≠kot teremtett. Rodcsenko az eddigi n√©z√Ķponthoz k√©pest extr√©m perspekt√≠v√°b√≥l k√©sz√≠tett portr√©t. Alvin L. Coburn sz√©tt√∂rte a k√©pet,√≠gy kaleidoszk√≥p-szer√Ľ hat√°ssal dolgozott. Erwin Blumenfeld √°lcs√ļsztat√°sos technik√°val kett√Ķs k√©pet hozott l√©tre. Edward Streichen modellejeinek arckifekjez√©se rejt√©lyess√© v√°lt. Salomon nagyon szem√©lyes helyzetekben k√©sz√≠tette k√©peit. Hugo Meyer,pedig misztikus t√°volba helyezte a k√©pein szerepl√Ķ modelleket. M√°r nem az volt a f√Ķ c√©l,hogy a fot√≥n ismert szem√©lyek t√Ľnjenek fel,hanem ,hogy azok bels√Ķ vagy k√ľls√Ķ tulajdons√°gait is k√©pes legyen megjelen√≠teni a portr√©k√©sz√≠t√Ķ. A korszak egyik f√Ķ alakja a n√©met August Sander,akinek √©letm√Ľve a n√©met n√©p tipol√≥gi√°j√°t k√≠v√°nta tematikusan v√©gigj√°rni,lefot√≥zni.Kimondottan rendszerez√Ķ c√©llal v√°gott bele portr√©iba Sander,√°m nem tudta befejezni hatalmas k√©pi anyag√°t. Ahogyan √Ķ fogalmazott: "minden foglalkoz√°st,oszt√°lyt √©s helyzetet" meg k√≠v√°nt jelen√≠teni. Egy m√°sik n√©met fot√≥s Hugo Erfurth is a korszak "szt√°rjai"-nak f√©nyk√©p√©sz√©v√© v√°lhatott egy√©ni st√≠lusa miatt, ak√°rcsak: Cecil Beaton,Edward Steichen,vagy √©ppen George Platt-Lynes. Ebben az id√Ķszakban forml√≥dott a szt√°rkultusz,hiszen a 1920-as √©vekben vir√°gzott a divat √©s a t√°rsas√°gi fotogr√°fia. Sorra alapultak a k√©pes magazinok a mozi n√©pszer√Ľs√©g√©vel p√°rhuzamosan. /Ez a cs√≠r√°j√°ban ugyan, de elindul√≥ mai sz√≥val: m√©diapartners√©g. Egyik m√©dia gerjeszti a m√°sik m√©di√°t. A szt√°rral rekl√°mot lehet gerjeszteni,ami befektet√Ķket vonz, √≠gy term√©kelad√°st produk√°l./ Itt indult el az a folyamat amelynek a korabeli fot√≥ is a r√©szese lett. Egyes√≠tette a kerdeskedelmi √©s m√Ľv√©szi szempontokat. √ötnak indultak az √ļjabb √©s √ļjabb k√©pi megold√°sok pr√≥b√°rat√©ve a k√∂z√∂ns√©get.
1930 k√∂r√ľl a sz√ľrrealizmust√≥l √©s dadaizmust√≥l ihletetten Cecil Beaton m√°r kor√°n elind√≠totta karrierj√©t. St√≠lus√°ra az volt a jellemz√Ķ,hogy el√©rhetetlens√©gbe burkolta modelljeit,ezzel p√°rhuzamosan hib√°tlan sz√©ps√©g√ľket is ki akarta hangs√ļlyozni. A h√ļszas √©s harmincas √©vek h√≠res hollywoodi szt√°rjaival dolgozott. Elindult a kultuszteremt√©s. A fot√≥kon azt mutat√°k be,ami a val√≥s√°gban nem l√©tezett: ide√°lis √©s t√∂k√©letes embereket √°br√°zoltak. A m√Ľfaj alap√≠t√≥i:Munk√°csi Martin,Man Ray,Hugo Meyer √©s Steichen, George Hoyningen-Huene,Horst P.Horst. K√∂zben term√©szetesen k√©sz√ľltek portr√©k √°m a f√Ķ ir√°nyvonal √ļgy alakult,hogy nem lehetett csak egyszer√Ľen ruh√°kat bemutatni. HorstP.Horst tov√°bbvitte a szt√°rkultuszt is a Haute-Couturebe klasszikus kompoz√≠ci√≥ival. Blumenfeld a legjobban keres√Ķ amerikai divatfot√≥ss√° v√°lt,Cecil Beaton szint√©n elkezdte divatfot√≥s m√Ľk√∂d√©s√©t,aki felvette eszk√∂zt√°r√°ba a giccset is.
A k√∂vetkez√Ķ jelent√Ķsebb korszak 1945 ut√°n k√∂vetkezett el. A portr√© m√°r ikonokk√° tette alanyait. Akir√Ķl portr√© k√©sz√ľlt az garant√°ltan fennmaradt a vil√°gt√∂rt√©nelemben. M√°r nemcsak holywoodi szt√°rokat √©s elkapott fest√Ķket √°br√°zoltak. A k√∂rt kiterjesztett√©k politikusokra, filoz√≥fusokra ,zeneszerz√Ķkre,√≠r√≥kra stb... Teh√°t: "F√©rfiakra,akik megteremtik a vil√°got" fogalmazza meg t√∂m√∂ren Yousuf Karsh,aki kifejezetten er√Ķsnek,komolynak ,rend√≠thetetlennek √°ll√≠tja el√©nk alanyait. Arnold Newman viszont a saj√°t k√∂rnyezet√©ben √°br√°zolta az √°ltala kiv√°lasztott kor ember√©t. Philippe Halsman szint√©n a kor h√≠ress√©g√©t,ikonj√°t √°br√°zolta √°m √Ķ ink√°bb mozgalmas, humoros helyzetben.(Ugr√≥ k√©pek sorozata) A korszak jelent√Ķs mennyis√©g√Ľ portr√©it √©s divatfot√≥it viszont Richard Avedon,Irving Penn,Bert Stern √©s John Deadkin k√©sz√≠tett√©k. Ekkor √©rte el a sz√°mos divatlap (Vouge,Harper s Bazaar stb..), hogy az 1950-es √©vekre m√°r minden t√°rsadalmi r√©teg megtal√°lja a divatba vezet√Ķ utat. Ezt k√∂vet√Ķen 1965-t√Ķl eg√©szen m√°ig. A be√°ll√≠t√°sok egyre spekulat√≠vabbak lesznek. √Ėnc√©√ļv√° √©s saj√°toss√° akarj√°k form√°lni a portr√©t.Tabukat akarnak d√∂nteni pl: Nan Goldin m√≥dszere,akit csak prostitu√°ltak,k√°b√≠t√≥szeresek,√©s transzszexu√°lisok √©rdekelnek.Mapplethorpe homoerotikus fot√≥i(...) Ezeken a k√©pi l√°t√°sm√≥dokon egy√©rtelm√Ľen t√ľkr√∂z√Ķdik a kor felt√©tele:K√©pes-e megteremteni a m√Ľv√©sz/kor√°bban fot√≥s/ a saj√°t vil√°g√°t. Majd v√©gleg felsz√°molj√°k a hat√°rt a divat,rekl√°m,√©s az erotikus f√©nyk√©pez√©s k√∂z√∂tt. Ennek az √ļj k√©pi nyelvnek a legmark√°nsabb k√©pvisel√Ķj√©nek Helmut Newton-t tarj√°k.1920-ban sz√ľletett Berlinben,√©s a XX.sz√°zad egyik legmeghat√°roz√≥bb divatfot√≥s√°v√° v√°lt. A legismertebb magazinoknak dolgozott.(Stern,Vouge,Elle,Playboy) Saj√°tos st√≠lus√°ra jellemz√Ķ a meztelens√©g,√©s az, hogy a fogyaszt√≥i t√°rsadalom egy bizonyos r√©teg√©nek k√©sz√≠t fot√≥kat: az elitnek. Ennek a r√©tegnek a viselked√©si modor√°t,√©s szab√°lyait k√≠v√°nja megjelen√≠teni k√©pein. Modelljeit v√°laszt√©kos enteri√Ķr√∂kben,luxuslak√°sokban,sz√°zadfordul√≥s hotelszob√°kban,eleg√°ns helyeken fot√≥zza. Az √°br√°zolt n√Ķket nem a hagyom√°nyos sz√©ps√©g√°br√°zol√°s szerint jelen√≠ti meg,sokkal ink√°bb a szexual√≠t√°sukra a hideg erotik√°ra koncentr√°l. Munk√°ss√°g√°ban gyakori az ikerfot√≥. Ezekn√©l a k√©pekn√©l a helysz√≠n a modellek,√©s f√©ny-√°rny√©k viszonyok megmaradnak csak az egyik pillanatban a n√Ķk meztelenek, a m√°sikban viszont ruh√°ban vannak.1995-ben a legfelkapottabb szupermodelleken k√≠s√©rletezte ki vulg√°ris sorozat√°t,aminek l√©nyege,hogy mank√≥val,m√Ľv√©gtagokkal,√©s tol√≥sz√©kkel jelen√≠tette meg √Ķket. Ezekben a k√©pekben a modell al√°vetetts√©g√©t,√©s kiszolg√°latatotts√°g√°t is megfogalmazta.Haszn√°l perverz szitu√°ci√≥kat,gyakran hasonl√≠tja modelljeit kirakati bab√°khoz.
Egy koncepci√≥ els√Ķ r√©sze

Egy amerikai fot√≥s Philip-Lorca diCorcia √≠gy √≠r k√©peir√Ķl, √©s azok megval√≥s√≠t√°s√°nak folymat√°r√≥l: "Szerintem a f√©nyk√©pez√©sben nem az elkapott pillanat a l√©nyeg. A j√≥ k√©p ink√°bb gondos tervez√©s, √©s el√Ķrel√°t√°s eredm√©nyk√©nt sz√ľletik meg. Mindent √ļgy kell megval√≥s√≠tani, a sz√©lesebb √©rtelemben vett specifikus m√≥dszer keretein bel√ľl, hogy a n√©z√Ķ sz√°m√°ra is √©rtelmezhet√Ķ koncepci√≥ der√ľlj√∂n ki, vil√°gos legyen a n√©z√Ķ sz√°m√°ra, hogy mit is l√°t a k√©peken." Ez  nekem nagyon szimpatikus m√≥dszer, pontosan az√©rt mert r√©szben a magam munkam√≥dszer√©re is r√°ismertem. A meghat√°roz√°s √≠gy nekem egy felszabadultabb fotogr√°fi√°t is jelent, hiszen √°ltal√°ban szeretem ha l√©tezik valami szab√°yszer√Ľs√©g, l√©teznek keretei a munk√°nak. Ennek teljes ellenp√©ld√°ja a szoci√≥fot√≥, a Magnum "d√∂nt√Ķ pillanat" √©gisze alatt tev√©kenyked√Ķ profik csoportj√°nak munk√°ja, Weegee hihetetlen gyors reakci√≥i, a term√©szet f√©nyk√©pez√©se stb... Ezen m√Ľfajokba sorolhat√≥ k√©peket szint√©n el lehetne rendezni koncepci√≥ szerint, √°m elk√©sz√≠t√©s√ľk l√©nyeg√©ben az √∂r√∂kk√© v√°ltoz√≥ k√∂rnyezetb√Ķl fakad. Kisz√°m√≠that√≥s√°guk alacsony. A v√©letlen szerepe fel√©rt√©kel√Ķdik. A kort√°rs fotogr√°fia sokkal ink√°bb a t√©mav√°laszt√°sr√≥l sz√≥l. Igaz,essz√©m els√Ķ r√©sz√©ben megk√≠s√©reltem felhozni a nagy korst√≠lusokat ,√°m azok szint√©n csak t√©m√°m meghat√°roz√°s√°nak keretei.Tartalommal nekem kell megt√∂ltenem illetve tartalmat nekem kell onnan kiragadni. Ebb√Ķl a szemsz√∂gb√Ķl pr√≥b√°ltam bemutatni azokat a formai jegyeket,jellemz√Ķket amelyek egyr√©szt megjelentek a fot√≥ban a realizmus derek√°n, m√°sr√©szt m√°ig hat√°ssal vannak a m√Ľv√©szetre,mint rendszerre.Az avantg√°rddal minden felszabadult √©s megjelent a mai vizualit√°s,azaz :ah√°ny m√Ľv√©sz annyi koncepci√≥ vil√°ga.
Magyar√°n a mai vizu√°lis kult√ļra -amelyre a t√∂megt√°j√©koztat√°si eszk√∂z√∂k,√≠gy a mass media,a vide√≥klipp,√©s mindenekel√Ķtt a mozi r√°nyomja a b√©lyeg√©t- k√©ptelen f√ľggetlen√≠teni mag√°t ezekt√Ķl a t√∂bbcsatorn√°s hat√°sokt√≥l. √ćgy √ĖNMEGHAT√ĀROZ√ĀSI foka igen alacsony. Keveredik az inform√°ci√≥s val√≥s√°g a "felp√∂rgetett" klipp-szer√Ľ virtu√°lis val√≥s√°ggal. Ebb√Ķl az √∂rd√∂gi k√∂rb√Ķl csakis a t√©ma k√∂r√ľlj√°r√°s√°val,egy t√©ma kiv√°laszt√°s√°val lehet bemutatni a val√≥s√°got. Mintha az ember √∂r√∂kk√© bent maradt volna az iskolapadban,√©s √°lland√≥an feladatot kellene megoldani.A VAL√ďS√ĀG A T√ČMAV√ĀLASZT√ĀS MAGA.(koncepci√≥ orient√°lt) A mai fot√≥ NEM mutatja be a leplezetlen val√≥s√°got,hiszen k√∂nnyen manipul√°lhat√≥ szoftverek seg√≠ts√©g√©vel,keverhet√Ķ fel√≠ratokkal,ak√°r m√°s sz√≠neket is kaphat,mint az eredeti "k√≥pi√°n" l√©v√Ķ sz√≠nek. √ćgy a val√≥s√°g lek√©pez√©snek,ami a fot√≥ √©rdeme volt eg√©szen a XX.sz√°zad v√©g√©ig, m√°r nincs szerepe,nem t√©nyez√Ķ.T√©nyez√Ķ az, ami a k√©pen szerepel, az objektum(ok),a f√©ny-√°rny√©k viszonyok ,√©s maga a vizu√°lis KONCEPCI√ď. Hiszen a k√©pet a g√©p k√©sz√≠ti,√©s nem mi tervezt√ľk a g√©pet. Nem mi gy√°rtottuk hozz√° a nyersanyagot, nem mi csiszoltuk a lencs√©ket,nem mi√©nk a license. Ami nek√ľnk maradt az a m√©rn√∂k√∂k tervezte √∂r√∂m. Az,hogy l√°tj√°k a sok v√°s√°rl√≥t /Andreas Gursky: 99 cent/ ,amint vesznek ak√°r 99 cent√©rt filmet,pap√≠rt egyebet. Nek√ľnk v√°s√°rl√≥knak pedig maradt annak az √∂r√∂me,hogy a 99 cent√ľnk√©rt egy kis szelet√©t a l√°tv√°nynak bizonyos ideig magunk√©nak tudhatjuk. A val√≥s√°g lek√©pez√©se m√°r itt csorbul,hiszen az √©let r√©szlet√©nek a r√©szlet√©t l√°thatjuk a k√©pen.Pl√°ne ha siker√ľl a k√©p.Teh√°t a val√≥s√°g a t√©mav√°laszt√°ssal,√©s annak k√∂r√ľlj√°r√°s√°ban keresend√Ķ. Ezzel kapcsolatban nem szabad ill√ļzi√≥kat t√°pl√°lni. √ćgy a korst√≠lusok kor√°t v√©gleg felsz√°molt√°k a gazdas√°gi √©rdekek,a eg√©szen a vissza√°ll√≠thatatlans√°gig. A m√Ľv√©szi √©rdekek atomiz√°l√≥dtak,√©s csak sz√≥rv√°nyos csoportosul√°sok (b√°sty√°k) t√∂rekedhetnek csak egy ir√°nyba. "A m√Ľv√©szet luxus"-mondta Kosztol√°nyi Dezs√Ķ
Bartha Zsolt P√©ter szavaival √©lve: "Van egy pont ahonnan m√°r m√©rn√∂k√∂k besz√©lgetnek a fot√≥z√°sr√≥l,√©s van ahonnan m√©g a fot√≥sok." Ezzel a mondattal indulhatna a 70-es √©vekt√Ķl √ļtj√°nak indul√≥ posztmodern sz√≥.(Charles Jenks √©p√≠t√©sz haszn√°lta el√Ķsz√∂r aminek jelent√©se:modern ut√°ni) Ez a korszak m√©g mindig tart,√©s nagy val√≥sz√≠n√Ľs√©ggel az √°ltalam felismert ihlet√Ķforr√°sokig vezet el. Helmut Newtonhoz.√©s a filmguru QuentinTarantinohoz. Newton val√≥sz√≠n√Ľleg aligha gondolkozott azon,hogy az ut√≥kor hova teszi √Ķt egy√°tal√°n. Pl√°ne,ha m√©g a megrendel√Ķi √°ltal k√∂lcs√∂nz√∂tt,kifinomult motiv√°ci√≥n is kellett t√∂prengeni. √Ām bizony√°ra √Ķ is belebotlott ebbe a k√∂zkelet√Ľ sz√≥kapcsolatba,hogy Mcluhan-galaxis, vagy √©ppen a fent eml√≠tett posztmodern sz√≥.Ez a korszak egyszerre magas √©s egyszersmind k√∂zrend√Ľ,teh√°t eklektikus. Newton elf√©r Witkin mellett.Tov√°bb√° a  m√Ľalkot√°sokat t√∂rt√©neti, kult√ļrt√∂rt√©neti mot√≠vumokkal, id√©zetekkel, utal√°sokkal te√≠ti. Az id√©zett st√≠lusokat haszn√°lja,de k√©telked√©ssel,ki√°br√°ndult felhanggal. Mi ez ha nem Tarantino filmjeire oly jellemz√Ķ id√©zet kavalk√°d. Eml√≠thetn√©nk ak√°r a Ponyvareg√©nyt, Kutyaszor√≠t√≥bant,vagy √©pp a Kill Billt.Mindegyik telistele van csemp√©szve B filmes utal√°sokkal,klasszikus be√°ll√≠t√°sokkal. √ćgy √∂sszev√°gva ezer tonna l√°bjegyzet-szer√Ľen akar √ļj √©s l√©tjogosult lenni. Elveti a norm√°kat,a szabads√°got nagyvonal√ļan √©rtelmezi:a m√Ľv√©szetben az √©n √∂nkifejez√©s√©nek semmi sem szab hat√°rt. PL: A Kutyaszor√≠t√≥ban lesz√°mol√°s jelenete,Kill Bill bossz√ļ jelenete a jap√°n kertben stb.. Nihilisztikus,teh√°t a cselekv√©s hi√°baval√≥s√°g√°t h√≠rdet√Ķ felfog√°st t√°mogatja is egyben. Maga a bossz√ļfilm meghat√°roz√°s erre el√©g j√≥lcseng√Ķ p√©lda,hiszen miut√°n az akci√≥ lezajlik a tov√°bbi cselekedet(ek) a nihilizmus maga. Kor√°bbi korhoz ,√©s ir√°nyhoz fordul ihlet√©s√©rt, √∂szt√∂nz√©s√©rt. Elfogad t√∂bbf√©le,ak√°r egym√°snak ellentmond√≥ szeml√©letet,be√°ll√≠totts√°got. Mi ez ha nem Helmut Newton munkanapl√≥ja? Tudniliik a mesternek vannak a legr√∂videbb korszakai,mert a v√°ltozatoss√°got nagyon kedveli. Mindez a legszembet√Ľn√Ķbben a modelleken l√°that√≥. √Ālland√≥an m√°sokokat fot√≥z!Newton k√©peivel keresi,√©s szereti az emberek reakci√≥it. Alkalmaz fot√≥in: szado-mazo eszk√∂z√∂ket,l√°ncokat ,maszkot, ortop√©diai eszk√∂z√∂ket, mank√≥t,m√Ľv√©gtagot.Tal√°n ezekkel Witkint vagy Marilyn Mansont is megsz√©gyen√≠t√Ķ m√≥don kompon√°l k√©pet a maga divatot dikt√°l√≥ rendszer√©ben. Elfogadja a meztelen n√Ķi testet,√©s egy√ļttal k√©sz√≠t k√©pet r√≥luk ruh√°ban is. Eg√©szs√©ges fiatal n√Ķt √°br√°zol olyan kell√©kekkel amelyek ki√©gett szexual√≠t√°ssal, vagy √©ppen perverz magatart√°ssal viszonyulnak saj√°t nemis√©g√ľk fel√©.Eg√©szs√©ges n√Ķt √°br√°zol m√Ľv√©gtaggal... Itt √©rhet√Ķ tetten a konvenci√≥elleness√©ge,a kih√≠v√≥an √ļjszer√Ľ megk√∂zel√≠t√©s amely bele√°rad k√©peibe. Mind-mind ami min√Ķs√©gjelz√Ķ Helmut Newton munk√°ss√°g√°ra,az min√Ķs√©gjelz√Ķ a posztmodernre is egyben. Akkor m√©g hol a 80 √©ves Newton √©s a 40 feletti Tarantino √©let√©b√Ķl aligha hi√°nyz√≥ mass media hat√°s.(Mindez egy√ľtt jelenti a TV-t,r√°di√≥t,a filmet, √©s a sajt√≥fot√≥t) Aminek a f√Ķ √©lharcosa a telev√≠zi√≥ lett, amelynek k√∂zl√©sm√≥dja befoly√°solni kezdte a K√ĖZV√ČLEM√ČNYT is. A felv√©teleken szerepl√Ķ szem√©lyek felvettek egy magatart√°sm√≥dot,ami viszont m√°r a K√ĖZ√ćZL√ČST befoly√°solta. Itt utaln√©k r√∂gt√∂n arra,hogy a fot√≥im k√∂z√∂tt -ha ebb√Ķl az √©rtelmez√©sb√Ķl k√∂zel√≠tj√ľk meg √Ķket- tal√°lhatunk Kill Bill parafr√°zisokat,vagy √©ppen Newton √°ltal motiv√°lt "vulgarit√°s" fel√© hajl√≥ be√°ll√≠t√°sokat is. √Ām az √©n √∂tletem legink√°bb a divatfot√≥ be√°ll√≠totts√°g√°ra,√©s az er√Ķszak,mint konvenci√≥ellenes viselked√©s felh√≠v√≥ jelleg√©t k√≠v√°nta haszn√°lni. A p√©nzt pedig,mint szimb√≥lumot,utal√°st (kapitalizmus) akartam szerepeltetni.Mivel kilenc k√©pen √°tvonul,√≠gy mot√≠vum lett bel√Ķle. A TV √°ltal befoly√°solt k√∂z√≠zl√©st siker√ľlt szerepeltetnem az √°tlag 18-17 √©ves l√°nyok szem√©ly√©ben. Mint az k√∂ztudott a kereskedelmi m√©ret√Ľ FTV (Fashion Television) csatorn√°t,amely 24 √≥r√°ban szolg√°ltat divath√≠reket,√©s bemutat kifut√≥kat vil√°gszerte ez a KOROSZT√ĀLY tartja el(√©letben).A divatipar a fiatalokb√≥l √©p√≠tkezik,b√Ķv√ľl. Mindenki behelyettes√≠thet√Ķ,√≠gy nincs szebb csak egyfajta min√Ķs√©g van:a sz√©p.A divatipar √≠gy mennyis√©g-sz√©pet termel mag√°b√≥l,ami szorosan √∂sszef√ľgg a p√©nzel,t√Ķk√©vel. Fot√≥im lehetn√©nek ak√°t anit-modell kamp√°nyok is. Mint ahogy Newton fot√≥in sem a ruh√°kat,√©s a kieg√©sz√≠t√Ķket k√≠n√°lj√°k elad√°sra.Sokkal ink√°bb valamifajta korszellemet k√∂zvet√≠tenek.Newton k√©peib√Ķl √°radnak a szavak: "Ha modell akarsz lenni,l√©gy meztelen!"; "Ha modell akarsz lenni,l√©gy vulg√°ris,hajlamos n√©mi perverzi√≥ra!"; "L√©gy kicsit hideg,er√Ķszakos figura!"(...) √Ām mindez gondos szerkeszt√©s,s√Ķt tov√°bbmegyek A megrendel√©s t√∂rv√©nyei szerint alakul. Ak√°rcsak Tarantino filmjei,aki sokkal ink√°bb az er√Ķszak fel√Ķl k√∂zel√≠ti meg az irr√≥ni√°t √©s az akci√≥t. Newton is belecsemp√©szi az akci√≥t a fot√≥iba. √ēt is felvillanyozza az er√Ķszak. Hiszen az er√Ķszak ak√°rmikor akci√≥ba csaphat √°t.(az egyik k√∂zvetlen k√∂vetkezm√©nye,n√©ha felt√©tele a m√°siknak)Brilli√°ns fesz√ľlts√©gkellt√Ķ eszk√∂z.Saj√°t k√©peim pontosan ebb√Ķl a megfontol√°sb√≥l lettek fekete -feh√©rek,hiszen az er√Ķszak sz√°momra nehezen k√©pzelhet√Ķ el sz√≠nesen. Az er√Ķszak valahogy h√≠d az akci√≥ √©s az irr√≥nia -az egyik a felold√°s k√∂nyebbik,a m√°sik a nehezebb oldal√°t reprezent√°lja- ,ilym√≥don az er√Ķszak bipol√°ris,fekete √©s feh√©r! Semmik√©pp sem sz√≠npomp√°s,tarka extraszenzori√°lis valami.Tarantino eset√©ben igaz ,hogy sz√≠nes,√°m n√°la a v√©r mint f√Ķ elem s√ļyponti jelent√Ķs√©g√Ľ.Fontos,hogy v√∂r√∂s legyen,f√Ķleg egy lesz√°mol√°si jelenetben ugye.
Am√ļgyis mi emberek vagyunk az egyetlen faj akik egym√°st is k√©pesek vagyunk k√≠nozni.Az √°latvil√°gban nme fordul el√Ķ ,hogy pl: tigtis k√≠noz tigrist.
Egy fontos kik√∂t√©s,amely tal√°n az evol√ļci√≥t ford√≠tja vissza √≠gy indul: a m√Ľv√©szet lehet,hogy nem kiz√°r√≥lag emberi saj√°toss√°g. Mint tudjuk a kult√ļra maga a l√©t /Andorka Rudolf:Bevezet√©s a szociol√≥gi√°ba/,√≠gy helyet kap benne a m√Ľv√©szet is. Ki tiltakozik az ellen,hogy az √°llatvil√°gban nincsenek k√∂z√∂ss√©gek √©s azoknak nincs kult√ļr√°juk? Ha m√°snem a m√Ľv√©szetbe mi emberek emelj√ľk be √Ķket.Itt pedzen√©m meg Chita nev√Ľ majmr√≥l sz√≥l√≥ t√∂rt√©netet, "akit" a Tarzan c√≠m√Ľ filmb√Ķl szinte mindenki ismerhet. Ime: "Chita ma 79 √©ves, √©s a vil√°g leg√∂regebb ismert csimp√°nzak√©nt tartj√°k sz√°mon. Szereti a Col√°t,a pattogatott kukoric√°t. Id√Ķnk√©nt a zongor√°hoz √ľl. A saj√°t filmjeit n√©zi ,√©s √ľdvrivallg√°s k√∂zepette d√≠jjazza alak√≠t√°sait. N√©ha unja a "ban√°nt",ecsetet ragad. Posztmodern k√©peit egy londoni m√ļzeum vette meg! " /M1 Klikkerek/
Ezt a kis kit√©r√Ķt annak sz√°ntam,hogy a m√Ľv√©szetet,mint √∂ntudatlan kifejez√©st is ismertessem.
A m√°sik "fontos" k√©pess√©g√ľnk pedig az √∂npuszt√≠t√°sra val√≥ hajlamunk.Szenved√©s,f√°jdalom,ezek valahogy √∂sszek√∂ttet√©sben √°llnak a hal√°llal.Ha valakinek f√°j valamilye akkor besz√Ľk√ľl a tudat√°llapota. Az ember narcisztikus lesz,mert semmi m√°sra nem tud fihgyelni csak a saj√°t f√°jdalm√°ra.Senki sem ismeri egy m√°sik ember f√°jdalm√°t! Ez√©rt is √©rezz√ľk elk√ľl√∂n√≠tve magunkat egym√°st√≥l. Ez az√©rt ilyeszt√Ķ, mert ez embert eml√©kezteti arra,hogy teljesen el vagyunk szigetelve egym√°st√≥l."A f√°jdalmat nem lehet √∂sszeadni,kivonni,szorozni,vagy osztani."Tal√°n Tarantino √©s Helmut Newton is feltett√©k m√°r azt a k√©rd√©st ,hogy mi√©rt tal√°lunk majdnem minden korban olyan embereket,akik majdnem m√Ľv√©szett√© fejlesztett√©k a k√≠nz√°st? Ez a k√©rd√©s csak p√°rhuzamot von Pil√°tus kereszterfesz√≠t√©si √≠t√©let√©vel √©s az inkviz√≠ci√≥ teljes munk√°ss√°g√°val,√©s Tarantino er√Ķszakeszt√©tik√°j√°n√°l lyukad ki. Pont itt van a hangs√ļly! Witkinen √°t Helmut Newtonig ezt haszn√°lj√°k ki(...)A m√°sok f√°jdalma statisztikus-eszt√©tikus,a sj√°tunk tragikus ugyeb√°r. Ezzel a fesz√ľlts√©gkellt√Ķ funkci√≥val √©lek √©n is fot√≥imon amikor er√Ķszakos jeleneteket,nihilisztikus be√°ll√≠t√°sokat alkalmazok. Az √∂npuszt√≠t√°s k√©pess√©ge szint√©n foglalkoztatott,√≠gy ezt is a p√©nzen kereszt√ľl mutattam be. Igyekeztem a p√©nzt nem fizet√Ķ funkci√≥k√©nt haszn√°lni,hanem egyszer√Ľ t√°rgyk√©nt amellyel fujtani lehet, kokaint felsz√≠vni ,anonim√≠t√°sba burkol√≥zni is lehet√Ķs√©g ny√≠lik. S√Ķt bele is f√ļjhatja az ember az orr√°t ha √©pp semmi nincs k√©zn√©l. Ha k√©s lenne le lehetne vele sz√ļrni a m√°sikat,el lehetne vele v√°gni a tork√°t,vagy cigerett√°nak betekerve el lehetne sz√≠vni.Ha a kapitalizmus olt√°r√°n √°ldozn√°nk ez lenne ostya helyett. Jelk√©pesen mindegyik cselekedet mag√°ban hordja a m√°sok f√°jdalm√°t vagy az √∂npuszt√≠t√°s k√©pess√©g√©t .√ćgy lett a gyeng√©d :BAR√ĀTN√ēK f√Ķc√≠m alc√≠me: A p√©nz √∂l, but√≠t √©s nyomorba d√∂nt.
Egy koncepció másik része
Fontosnak tartottam ,hogy modelljeim szoros kapcsolatban √°lljanak egym√°ssal,hiszen ha velem nem √°polnak j√≥ kapcsolatot ,akkor legal√°bb egym√°st szeres√©k valamennyire.Persze ez nem minden fot√≥ra igaz,hiszen van ahol szem√©lyes j√≥bar√°taimat k√©rtem fel,hogy √°lljanak nekem modellt. Mindez az√©rt praktikus,mert t√ľrelmet sz√ľl! Be√°ll√≠thatom √Ķket,√ļjra √©s √ļjra megism√©teltethetek vel√ľk jeleneteket, korrig√°lhatom arckifejez√©s√ľket. K√©t figur√°t mozgatni, instru√°lni neh√©zkes dolog,m√©gha a helysz√≠n √©s a be√°ll√≠t√°s √©s a koncepci√≥ is megvan el√Ķre. Hasonl√≠t az eg√©sz a t√°ncfot√≥hoz,ahol az alakokat mozdulatok k√∂zben kell figyelni,√©s elkapni a t√∂bb ezerb√Ķl azt ,ami kifejez√Ķ er√Ķvel b√≠r. /√Ām ott szakk√©pzett t√°ncosokr√≥l van sz√≥,akik eleve eszt√©tikusan szervezik meg mozdulataikat/ Ebb√Ķl kifoly√≥lag d√∂nt√∂ttem √ļgy,hogy a kezdetben anal√≥g g√©ppel elind√≠tott,√©s filmre kompon√°lt k√©peim (√°tlagban 36 kocka) kev√©snek bizonyul a tov√°bbiakban. Ez olyan feladat,ahol a sz√°mos be√°l√≠t√°s,√©s annak verzi√≥ m√∂g√∂tt megb√ļjik az arckifejez√©s √©s a mozdulatok √ľgyetlens√©ge. Magyar√°n 36 kock√°val vagy 24-el k√©t modell viszony√°t √©s mozdulatait neh√©zkesen lehet √°br√°zolni. Mivel azonnali korrig√°ci√≥ra van sz√ľks√©g,ami viszont ut√≥lag l√°that√≥ egy negat√≠von. √ćgy az,hogy anal√≥g technik√°val k√©sz√≠tettem el a kezdeti k√©peket r√∂gt√∂n n√©gy modellel kevesebb j√∂hetett sz√°m√≠t√°sba. Hiszen √Ķket m√°r lefot√≥ztam ugye. Nem j√∂nnek vissza. Igen √°m,de nem lett j√≥ az arckifejez√©s. 36 k√©pb√Ķl 10-en belenevettek,a p√≥z amit felvettek sut√°nak t√Ľnt stb (...) √ćgy a leghat√©konyabb √©s ide√°lisabb d√∂nt√©snek a digit√°lis technika bizonyult,ahol a t√©m√°t ak√°r 70 n√©ha 80 k√©pben is ki lehet terjeszteni azonnali korrig√°ci√≥val √©s a hiteltelennek √≠t√©lt k√©pek t√∂rl√©s√©vel.
Annak ellen√©re,hogy diCorcia megtervezi a k√©peit nem tudja mentes√≠teni a szerepl√Ķk bakijait√≥l,vagy att√≥l,hogy valami v√©letlen ne t√∂rt√©njen k√©pein.Erre minden bizonnyal Helmut Newton a t√∂k√©letes ellenp√©lda.Val√≥ban(...) N√°lam is a modellek be√°ll√≠t√°sa ut√°n √ľt√∂tte fel a fej√©t a v√©letlen.Gyorsan kaptam magam, √©s √°tszabtam a be√°ll√≠t√°st √ļgy, hogy egy m√°sik jelenet is beleker√ľlhessen. √ćgy j√∂tt l√©tre az a k√©p,amelynek a centrum√°ban egy esk√ľv√Ķi fot√≥s t√Ľri fel a szokny√°j√°t az ifj√ļ ar√°nak. Az el√Ķt√©rben pedig szinte film-szer√Ľen (bels√Ķ v√°g√°s,amely Ant√≥nioni √©s Jancs√≥ jellemz√Ķ eszk√∂ze a t√©r √©s id√Ķ kontinum megtart√°s√°ra) valmilyen konfliktusnak vagy a  k√∂vetkezm√©nyek√©nt, vagy tal√°n el√Ķzm√©nyk√©n, vagy √©pp mindent√Ķl f√ľggetlen√≠thet√Ķen a k√©t modell er√Ķszakoskodik egym√°ssal. A p√©nzt,mint sz√ļr√≥ eszk√∂zt igyekszem megjelen√≠teni. Ami pont kap√≥ra j√∂tt az pontosan a t√∂bbletjelent√©s az esk√ľv√Ķ √°ltal. Ez az egyetlen fot√≥ amelyen t√∂bben is szerepelnek, √≠gy ez l√≥g ki a sorozatb√≥l a legink√°bb,√°m ez tartalmazza sz√°momra azt a t√∂bbletet,amin ha sok√°ig t√∂prengen√©k sem tudtam volna pont √≠gy k√©pileg kivitelezni. Egyszer√Ľen nem √≠gy terveztem meg a be√°ll√≠t√°st,√°m a reproduk√°lhatatlans√°ga miatt ez a k√©p a legkedvesebb sz√°momra. A t√∂bbi fot√≥m az er√Ķszak,√©s a p√©nz degrad√°l√≥ szerep√©re mutat r√° szimb√≥lum form√°j√°ban.Erre seg√≠tenek m√©g r√° a divat klis√©k. Hiszen a rekl√°mokban a t√∂k√©letes alak√ļ, mosolyg√≥s, vid√°m emberek szerepelnek,√©s pontosan berendezett terekkel oper√°l√≥ szerkeszt√©si elveket tal√°lunk. A divatfot√≥ mellesleg rekl√°m. Sz√≥val itt vannak ezek a tini l√°nyok,akik most √©pp egy ellenrekl√°m-szer√Ľ gondolatot jelen√≠tenek meg a t√∂bbnyire Newtoni hidegs√©ggel az arcukon. Az nyilv√°nval√≥,hogy a rekl√°mok m√∂g√∂tt az az √ľzenet rejt√Ķzik,hogy a t√∂bb az jobb. √Ām nek√ľnk r√° kellene j√∂nn√ľnk,hogy a t√∂bb nem biztos ,hogy jobb. A j√≥ rekl√°m azt mondan√° nek√ľnk, hogy az OPTIM√ĀLIS a nagyon j√≥! Node,akkor nek√ľnk embereknek akkor meg kellene tudnunk mi is az ami optim√°lis. Ebb√Ķl a szempontb√≥l a p√©nz olyan dolog,amely minden rendszert √°tf√ļr (legyen az divat,gazdas√°g,license),mert a p√©nzt mindenki maximaliz√°lni akarja! Term√©szetellenes √©s emberellenes dolog, hiszen a v√©rcukrunk vagy a kering√©s√ľnk,vagy a test√ľnk szimmetri√°ja mind-mind optimaliz√°lva van.A p√©nzt nem tudjuk optim√°lis hat√°rok k√∂z√© szor√≠tani. Szoros szimbi√≥zisban m√Ľk√∂dik mindez a rekl√°mmal,√©s a divattal. Ahol termelik az √≠zl√©ses fot√≥kat,√©s sorra adj√°k el a dr√°ga ruh√°kat. A kapitalizmus mintaipar√°ga a divat,amely mivel p√©nzzel m√Ľk√∂dik terjeszkedni akar. Fogalma sincs tulajdon hat√°rair√≥l. Ebben a rendszerben Helmut Newton munk√°ss√°ga egy az egyben hiteles,hiszen √Ķ egy√ľtt √ļszik a divattal,amely egy √°lland√≥an v√°ltoz√≥ vil√°got mutat be.Fotogr√°fiailag ez egy val√≥ban √©rdekes hat√°rter√ľlet.
Ami az √©n k√©peimen jelentkezik az mindig egyfajta alapmechanizmus. Ami nem m√°s,mit a k√©t modell helyzete(i) egym√°shoz k√©pest. Igyekeztem egyr√©szt portr√©-szer√Ľen bemutatni a modelleket,kiemelve a szitu√°ci√≥kb√≥l a hideg sz√©ps√©g√ľket.Tov√°bb√° mindig van "√°ldozat" √©s "gyilkos",vagy olyan helyzet ahol hatalmilag az egyik figura a m√°sik f√∂l√©be kerekedik. Freud-i √©rtelembe v√©ve van akt√≠v, √©s van passz√≠v szexual√≠t√°s√ļ szerepl√Ķ. Egy m√°sik szempont alapj√°n pontosan az√©rt v√°lasztottam a p√©nzt,mint k√∂zponti mot√≠vumot,mert a mai m√Ľv√©szetben m√©g a gazdas√°gi vil√°g is lehet √∂szt√∂nz√Ķ.Ott pedig a korszellem (a mindenkori) az :"Adj el mindent!" t√∂m√∂r jelsz√≥n nyugszik. A p√©nz gazdas√°gi √©rtelemben defini√°lva van.Olyan √°ltal√°nos csereeszk√∂z,k√ľl√∂nleges √°ru,amelyben a t√∂bbi √°ru fejezi ki √©rt√©k√©t.A napjainkban haszn√°lt p√©nz bels√Ķ √©rt√©k n√©lk√ľli p√©nz,amelyet az √°llam t√∂rv√©nyes fizet√©si eszk√∂znek nyilv√°n√≠tott.A bankjegyeket √©s √©rm√©ket adott orsz√°gban mindenki k√∂teles n√©v√©rt√©ken elfogadni.A bankjegyet √©s √©rm√©t a k√©szp√©nzfizet√©sekn√©l alkalmazz√°k,de napjainkban egyre n√©pszer√Ľbbek a k√©szp√©nz n√©lk√ľli fizet√©si m√≥dok is.
Olyan helysz√≠neket kerestem a hideg tekintetekhez, amelyek egyr√©szt kietlennek t√Ľnnek -m√°s emberekt√Ķl mentesek- ,illetve k√∂vetnek egyfajta film-szer√Ľ hat√°st. Azon a k√©pen p√©ld√°ul,ahol az egyik modell szimb√≥likusan befogja a m√°sik sz√°j√°t,(mintegy √Ķt megfullasztani akar√≥ gesztussal),oda egy olyan teret kellett keresni,ahol mindez lehets√©ges a val√≥s√°gban is. √≠gy kerestem egy lebont√°sra v√°r√≥,√°m kell√Ķen lepusztult ipartelepet helysz√≠nnek. Hasonl√≥an ahhoz a fot√≥hoz,ahol a k√©t modellb√Ķl az egyik t√©gl√°kon t√©rdel a m√°sik pedig √©ppen akkor enyisszantja a tork√°t.Ehhez ugyanaz a lebontott gy√°r√©p√ľlet sarka t√Ľnt a legide√°lisabb helysz√≠nnek. Fontosnak tartottam, a k√∂rnyezetet szervesen bevonni a k√©pekbe. Improviz√°lni a k√∂r√ľlm√©nyekhez k√©pest,a t√©rben. √ćgy olyan hat√°st lehet el√©rni,aminek eredm√©nyek√©pp a modellek √©s a k√∂rnyezet organikusa egym√°sba √©p√ľlnek. Ez a t√∂rekv√©s a legjobban azon a k√©pen √©rv√©nyes√ľl,amin egy m√©rleggel √©s karddal √°ll egy szobor /a gy√Ķri √≠t√©l√Ķt√°bla √©p√ľlete/. A modellek pedig pontosan a talapzatr√≥l sz√≠vj√°k az √∂npuszt√≠t√≥ anyagot. A szobor,mint a felett√ľk lebeg√Ķ igazs√°g jelentkezik a k√©pen. √ćgy itt is m√Ľk√∂dik a t√∂bbletjelent√©s. Ak√°rcsak a modern vall√°st megtestes√≠t√Ķ im√°dkoz√≥s fot√≥mon,ahol az egyik l√°ny mintegy megk√∂ny√∂r√ľlve a m√°sikon pr√≥b√°l a sz√°j√°ba dugni egy p√©nzdarabot. Ez a k√©p egy√©rtelm√Ľen a kapitalizmus kritik√°jak√©nt √©rtelmezhet√Ķ. Tal√°n ez√©rt ez a fot√≥ √©rt√©kelhet√Ķ ideol√≥giai t√ļlkap√°sk√©nt. Szerettem volna egy bel√Ķ teret is a sok k√ľls√Ķ ut√°n, √≠gy esett a v√°laszt√°s egy lerobbant h√°z bej√°rat√°ra.Itt is szint√©n az motiv√°lt,hogy egy JUNKIE-k √°ltal l√°togatott hiteles helysz√≠nen k√©sz√≠tsek k√©pet. Ilyen m√≥don szimboliz√°lva a bet√©p√©st,a "nyomorba d√∂nt"-√∂t. Dramaturgiailag a sorozat egy √°ll√≥k√©ppel kezd√Ķdik,amely az "√∂l√©st",mint cselekedetet hivatott megjelen√≠teni,ut√°na a "but√≠t" r√©sz k√©pei j√∂nnek,majd a k√ľl√∂nf√©le pszichoakt√≠v szerek √©s szenved√©lybetegs√©gek k√©pi megjelen√≠t√©sei"nyomorba d√∂nt"  z√°rj√°k a sorozatot. Az utols√≥ fot√≥ szint√©n √°ll√≥,amely mintegy keretet ad a sorozatnak,ha egym√°s mellett k√≠v√°njuk szeml√©lni √Ķket, vagy t√∂rt√©netet k√≠v√°nunk elmes√©ni vel√ľk.

 Felhaszn√°lt irodalom:
Willfried Baatz-Fotográfia (kossuth kiadó 2003)
Filmvilág L .évfolyam. 9. szám 2007.szeptember
Filmvil√°g 2003 december
Filmvil√°g 2005 szeptember
Szellemkép 2001/1. XIII.évfolyam
Szab√≥ Attila - M√Ľv√©szett√∂rt√©net v√°zlatokban (1997 Veritas kiad√≥)
Feldmár András- A tudatállapotok szivárványa (Könyvfakasztó kiadó 2007)
A 20.sz√°zad fot√≥m√Ľv√©szete (Taschen kiad√≥ 2001)
Konrad Lorenz-A t√ľk√∂r h√°toldala (Cartafilus kiad√≥ 2000)
Filmenciklopédia Új Oxford kiadó
Andorka Rudolf :Bevezetés a szociológiába
Hársing László-A filozófiai gondolkodás (Bíbor kiadó 2002)



vissza az kiŠllŪtŠshoz

Imre D√°nielImre D√°nielImre D√°nielImre D√°niel

Szellemk√©p 1999-2008 - Minden jog fenntartva - K√©sz√≠tette: Highlight Design Studio - Szellemkńā҆p