A csendélet
Hantos Judit III/3
Diploma Esszé 2007
2007.05.30 Budapest
(...) A csendélet régóta kedvelt témája a síkábrázolásnak. Az ókortól napjainkig nagy utat járt be mind felfogásában, mind a téma megközelítése tekintetében. (...) A XVIII. században jelenik meg a francia és olasz mûvészeti szókincsben, bár akkor még a lekicsinylõ "natura morta" (halott természet) elnevezés, mely egy mozdulatlan és halott dolgot ír le, ellentétben a nagyra becsült és magasabb rendû mûfajjal, az emberábrázolással. Nem csak a festõk gondolják így sokáig még, hanem a mûkereskedelem is.Változást majd csak a századvég hoz.. Feltûnik egy új kifejezés: " álló témák" , A téma fejlõdése és késõbbi elismertsége olyan olasz, flamand és holland mestereknek köszönhetõ, mint Giotto és van Eyck. Technikai virtuozitással és mély értelmû allegóriákkal próbálták felhívni a nézõk figyelmét.(...)
Kezdetben csak a kifinomult és gazdagabb mûértõkhöz jutottak el, de késõbb a polgári szobák elengedhetetlen tartozéka lett egy szép csendélet. Egy-egy elismert festõ mûvéért hajlandók voltak nagyobb összeget is áldozni, hogy aztán a nagy nemzeti múzeumok létrejöttével ismét háttérbe szoruljon. A XX. század mûkritikusai nagy munkával ismét rendszerezték és lassan újra felfedezték, megfejtették a mûfaj szépségeit. Fénykorát ma is éli. Mûkereskedések kedvelt tárgyai a ma és a régmúlt csendéletei.(...)
Jelképek és korszakok
A virág a csendéletek egyik leggyakrabban és legszívesebben ábrázolt témája. (...) A szépség és mulandóság jelképe, az ókorban az újjászületést is szimbolizálják vele. A középkorban kialakul egyfajta virágnyelv. Bibliai összefüggésben is gyakran megjelenik. A liliom az Énekek éneke alapján Mária tisztaságára, míg a nõszirom a szenvedéseire utal. (...)
A képek sokszor növénygyûjtemények alapján készültek, így gyakran szerepelnek együtt különbözõ idõben nyíló virágok. A különbözõ korszakok stílusjegyei igen, míg a szimbolika az idõ során nem sokat változott. Másik fontos motívum a gyümölcs. Az alma az eredendõ bûn, a szõlõ pedig az Oltáriszentség szimbóluma. A képeket aprólékos kidolgozás, szigorú kompozíció jellemezte , a legapróbb eltérés is más értelmet adhatott a képnek.(...)
A barokkban túláradó bõséggel ábrázolnak szinte mindent. Ezt a fények és a színek gazdag alkalmazásával érik el. A megjelenített tárgyakat sokkal plasztikusabban ábrázolják, a képek fõként az esztétikára koncentrálnak.(...)
Kedvelt az állatokat ábrázolása. Általában a vadászattal összefüggésben jelennek meg . Eleinte nem önállóan, inkább más összetett festmények, mint például lakomák vagy konyhai jelenetek részeként láthatók. A zsákmány önálló ábrázolásra csak késõbb van igény. A legkorábbi élõlény ábrázolások a tenger világát mutatják be. Ez már az ókorban, a Kr.e. IV. században divatos volt, fõként falfestményeken. Egyben a házigazda társadalmi és vagyoni helyzetét is mutatták.. A barokkban fõként terített asztal részeként jelennek meg a halak és kagylók, melyek itt is az élet élvezetét jelentik. Az osztriga az érzéki örömökre utal ezért ábrázolása vakmerõség volt, de mégis gyakori. A ritkaságnak számító ételeket, csak a gazdag társadalmi réteg engedhette meg magának és õk ezzel szerettek is kérkedni, ilyen például a cukor a XVII. században. A gazdagságot és gondtalanságot jelenítették meg a hangszerekkel is. Idõvel egyszerûsödtek a képi eszközök, és használatuk visszafogottab. Nagyobb szerepet kapott a forma és szín ábrázolása. A tárgy önmagában is fontos lett.
(...) A XIX. században az izmusok festõi is jó terpnek tartják kísérletezéseikhez a csendéletet.. Gyakran a tárgyat a festõi tér egyedüli létrehozójának tekintik, vagy geometriai formákká bontották, hogy az absztrakció révén közelebb jusanak a tárgyban rejlõ üzenetekhez.(...) Az eredeti jelentésüktõl megszabadítva a tárgyak, új intellektuális értelmet kapnak. Néhány irányzat például a pop-art régi klasszikus témákat értelmezett át.(...) Gyakran idézõjelbe tette és megkérdõjelezte, vagy épp ellenkezõjére fordítva korábbi jelentéseit.
(...) A fotó megjelenésekor a hosszú expozíciók miatt kézenfekvõ volt a csendélet választása . A Talbot által létrehozott eljárás lassú volt és túl bonyolult. Áttörést Nadar, Párizs csatorna rendszerében és katakombáiban készített, képei hoztak. (...) Ez a saját formanyelvét keresõ fotó kísérletezõ korszaka. Minden érdekes és új volt amit a fény segítségével hoztak létre. A festészet nyomdokaiban jártak, ezért is kapja ez az idõszak a piktorializmus kora elnevezést..
Henry Peach Robinson az 1850-es években olyan nagy mesterek, mint Van Dyck, Rembrandt mûveinek megvilágításait utánozta , sokszor több negatívból hozott létre egy képet. A XIX. század végén fejlõdik a technika, egyre elérhetõbb és elterjedtebb a fotográfia. Az Eastman által kifejlesztett új eljárás már a tömegeknek is lehetõvé tette a képkészítést.(...) A XX. században a festészet változásával változik a fotó is.. Megjelenik az új-tárgyiasság fogalma, Emerson, Demachy is, és a magyar származású André Kertész valamint Moholy-Nagy László munkái keltik fel a szakma figyelmét. Az Egyesült Államokban a mûvészek azzal kísérleteznek, hogy a festmény fotó hatását keltse. A két mûvészeti ág immár kölcsönösen hat egymásra.
A mûvészek figyelme a tárgyra, a formára és ezek kifejezõ erejére irányul.
(...) A képes magazinok elterjedésével teret hódít a reklámfotózás. Már nem csak a tárgy egyszerû bemutatása a cél hanem, tulajdonságainak megmutatása is. A közönségnek szánják, tehát közérthetõek és figyelemfelkeltõek. A mûvészeti forradalom elérte a nyugat elõl elzárt orosz mûvészetet is, de hamar része lett a propaganda gépezetnek. A korszak kulcsfigurája Rodcsenko. Népszerû a fényképezõrép nélkul készített fotó, (...) a fotomontázs és a fotogram, amely így a képzõmûvészet és a fotográfia határait és átfredéseit vizsgálta..Többek között Moholy-Nagy, Coburn, Man Ray munkája komoly eredményeikkel nagyban hozzájárult a fotográfia mûvészeti megítélésében
Forrás: Willfried Baatz - Fotográfia
Koncepció
A csendélet fontossága tagadhatatlan a síkábrázolás fejlõdésében. Végigvonul a különbözõ korszakokban és olykor technikai, látásmódbeli fejlõdést generál. Az alkotót olyan elmélyülésre készteti, mely által saját magát is sokkal jobban megismeri. Ahhoz, hogy ne pusztán egy tárgyat ábrázoljon a kép el kell mélyülni a tárgy megfigyelésében.. A környezõ világ elemzése visszahat az alkotóra.
(...) Ennek nyománt fordult a figyelmem a csendéletek felé. Felismerni a különbözõ tárgyakban a képet és a fotó formanyelvi eszközeinek alkalmazásával létrehozni azt. (...) Igyekeztem a képeket egy koncepció köré gyûjteni ugyanakkor a korábbi korszakok stílusgyakorlataink is jó terep kínálkozott.
Elsõ témám a csendélet kezdete óta népszerû téma, a gyümölcs: igyekeztem a régi barokk festmények hangulatát utánozni a háttér és a világítás megválasztásával. A felszeletelésével az alma szoborszerû megfogalmazására törekedtem.
Ez a felszeleteltség és kinyílás a többi képen is látható. Ez utalás a tárgyak analízisére
Arcimboldo, (XVI.sz.) aki az embereket úgy ábrázolta, hogy minden izmot és arcrészletet helyettesített valamilyen tárgyal, gyümölccsel, így hozva létre a csendélet és portré érdekes keverékét. E képekre utalva készítettem el a kövek közt elrejtett arcot.
Az ételek közül a kenyeret választottam. A háttér itt is jellegzetesen barokk, de a világítás inkább mai. (...) Bibliai jelkép, a hal is. Elõképe egy Claude Monet- Csendélet egy darab hússal-címû munkája. (XIX.sz)
Az egymásratornyott kövekrõl készült kép, gesztus Weston képei felé. Ez a beállítás már nem festményszerû, egyszerûségre törekszik. A világítással igyekeztem kiemelni az anyag-szerûségét, a semleges háttérel pedig tovább hangsúlyozni azt.
(...) Avantgárd stilizáció az üvegcserepeket ábrázoló kép. Kevés eszközzel, csak magát a tárgyat mutatva, ugyanakkor darabjaira bontva készült.. Fernandez Arman - Müncheni koncert - képe ihlette. A két villanykörtés kép stilizációja áll idõben legközelebb hozzánk.
Hantos Judit
Javítva, stilizálva 2007. nov. 20. Fuchs Lehel
vissza az killtshoz