Az épületfotó és a Bauhaus épÃtészet
„Az épületnek, az alkotásnak a legfontosabb tulajdonsága, hogy érzelmeket ébreszt” - Lucien Hervé
...
Épületfotó
Az épületfotós felszerelése ennek ellenére a mai napig is leginkább a nagy formátumú kamera. A digitális fényképészet elterjedésével természetesen itt is módunkban áll az utólagos korrekció, Ãgy használhatunk egy kisebb gépet is, ha olyan körülmények között kell dolgoznunk, hog y egy tetemesebb súlyú gépet és állványt nem vihetünk magunkkal. Mindenképp más lesz az eredmény!
Úgy külföldi mind magyar fényképészek közül számos példát hozhatnánk akik egyfajta objektÃv módon a XX. század elejének úgymond megörökÃtõi voltak. Nálunk Klösz György -aki nemcsak Budapest fotósa volt, hanem végig fényképezte a monarchia kastélyait is, németországban Albert Renger-Patzsch a „Die Welt ist Schön” cÃmû munkájával szerzett elismerést, franciaországban Eugene Atget fotózta végig Párizst és az ott élõ embereket.
A 20-as évektõl két stÃlus különválását figyelhetjük meg, az egyik az ipari fejlõdéssel létrejött objektivitás, tárgyilagosság, ami tiszta éles képeket jelentett- tiszta fotográfia. Ennek németországban volt a hazája, s legkiválóbb példái August Sander -aki igaz nem épületeket hanem a társadalmat fényképezte- , majd késõbb de még ehhez kapcsolható a Becher házaspár hatalmas méretû ipari épületeket ábrázoló képeikkel. Amerikában Walker Ewans, az u.n.amerikai álom leleplezõjeként ismert. Ebbõl az ágból vezethetõ le a riport és a szociofotográfia is. Sõt a késõbbiekben a „magyaros stÃlus” képviselõi is inkább ide kapcsolhatók.
Das Bauhaus
A másik stÃlus ennek a homlok egyenes ellentéte, a szubjektÃv elemet megjelentetõ u.n.képi absztrakció. Itt néha a felismerhetetlenségig háttárbe szorul a tárgyi valóság, ez a szubjektÃv megjelenés az expresszionizmushoz kapcsolódik. Érdkes példája Moholy Nagy László fotogram kÃsérletei, valamint az orosz avantgarde hÃres képviselõje Alexander Rodchenko.
Avantgarde, expresszionizmus, konstruktivizmus, de stijl, s máris megérkezünk a XX. század talán legjelentõsebb, s legátfogóbb szellemiségi irányzatához a németországból induló Bauhaus-hoz.
S hogy mi is a Bauhaus? ÉpÃtészeti stÃlus, szellemi intenzitás, mûvészeti egység egy adott korszakban amikor az embereknek egy „új reneszánszra” van szüksége vagy a praktikum gyõzelme a mûvészet önmagáért valósága felett. Ez mind, s még több. Egy olyan korszak, ami rövid volt, nagyon meghatározó nem csak a mûvészetekben hanem az társadalomi élet egyéb területein is.
A Bauhaus vagy nemzetközi stÃlus néven ismert irányzat az 1919-tõl – hivatalosan- 1933-ig tartott európában, majd ezután amerikában folytatódott. A hatása a mai napig érezhetõ, fõként az épÃtészetben.
...
 |  |  |  |  |  |  |  |  |
