Christian Boltanski, a Grand Palais installáció sorozatában
vissza a tartalomjegyzékhez
Helyspecifikus installációk
Boltanski a Grand Palais-ban
Több külföldi múzeum vagy kiállÃtótér minden évben újabb és
újabb lélegzetelállÃtó projekttel rukkol elõ. A felkért mûvészek a térhez
igazodva találnak ki nagyszabású installációkat.
A londoni Tate Modernben – a 2000-es nyitás óta – évente
egy-egy meghÃvott mûvész a saját elképzelései szerint alakÃtja át a belsõ
hangár terét. Jelenleg Miroslaw Balka installációját lehet megtekinteni, de az
elmúlt tÃz év alatt többek között Rachel Witheread, Louise Bourgeois, Anish
Kapoor, Olafur Eliasson és Carsten Holler munkáját is láthattuk itt. A felkért
mûvész az Unilever cégcsoport támogatásával valósÃtja meg terveit a 35 méter
magas és 152 méter hosszú térben. Az eredmény mindig lenyûgözõ, a látogatók
is részesei a mûnek, melyet meg lehet tapintani, körbe
lehet járni, melyben el lehet veszni.
A csatorna túloldalán, a párizsi Grand Palais immár három
éve, hasonlóan a Tate Modernhez, évente
egy mûvésznek ad lehetõséget a tér átalakÃtására a Monumenta elnevezésû projekt kapcsán, melynek egyik fõ célja, hogy
minél szélesebb körben elérhetõvé tegye a kortárs mûvészetet.
Anselm Kiefer (2007) és Richard Serra (2008) után idén a
franciák nagy installációmûvésze, Boltanski állÃtott ki a Monumentán. A helyszÃn a Grand Palais: az 1900-as világkiállÃtásra
épÃtett, vasszerkezetû, üvegtetõs épület 13 500 m²-es alapterületû, 45 méter
magas és 200 méter hosszú. A Grand Palais nem múzeum, hanem egy szabadon
felhasználható tér, mely igen sokféle rendezvénynek ad otthont (FIAC,
Antikvitás Szalonja, koncertek stb.).
Boltanski francia koncepciómûvész, a ’70-es évektõl vált
ismertté. Munkáinak központi témája a kollektÃv emlékezet létrehozása, az
individuum és a tömeg közti kapcsolat, az
elmúlás és a halál. Installációihoz rendszerint ismeretlen
emberek portréit használja, valamint
ruhákat, vasat, fényeket.
A Grand Palais-ban elhelyezett mûvének cÃme franciául Personnes, melynek egyaránt ismert
’senki’ és ’emberek’ (’személyek’) jelentése is.
Részlet. A cikk és a fotók teljes egészében a Szellemkép 2010/1. számában láthatók.