Román film újhulláma
vissza a tartalomjegyzékhez
A Román Újhullám: mélységek és magasságok
A rendszerváltások óta magára talált kelet-európai film egyre jobban feltörõben van. Ma már nem múlhat el nemzetközi filmfesztivál anélkül, hogy ne lenne versenyprogramban egy-egy alkotás ebbõl a régióból. Mostanra a „Nyugat” – a szocializmus bukása óta elõször – újra felfedezte magának: kiemelt fórumokon értékelik a politikai-történelmi, társadalmi vagy a fiatalságot érintõ problémákkal foglalkozó remekmûveket.
És még ebbõl a csoportból is kiemelkedik az új román film. Azon kevés kortárs újhullámok közé tartozik, amely tényleg kiérdemelte ezt a nevet, melyet túl könnyen aggatunk néhány jó filmet felvonultató nemzetek filmgyártására. A román újhullám viszont évek óta lendületben van: folyamatosan mutatkoznak be fiatal tehetségek (a mezõnyben kizárólag elsõ- vagy második filmes alkotók szerepelnek, mindegyikük harminc és negyven év közötti), és megszámlálhatatlanul sok fesztiválon dÃjazták képviselõit (az etalonnak számÃtó Cannes-i Filmfesztiválon 2004 óta minden évben volt román film a nyertesek között).
A bemutatásra kerülõ nyolc rendezõ tÃz filmje nem fedheti le teljes egészében a román újhullámot, de reprezentatÃv keresztmetszetet adhat a mozgalomról. Azokat az alkotásokat emeltem ki, amelyek a hazai moziforgalmazásban vagy más magyarországi fesztiválon is (Titanic, CinePécs, CineFest) láthatók voltak, ezáltal könnyebben elérhetõk itthon.
Mindenekelõtt az a közös ebben a tÃz filmben, hogy az alkotók bátran szembehelyezkednek a hivatalos álláspontokkal, legyen szó a rendszerváltás körülményeirõl, az alkotmányos jogokról vagy a fiatalok helyzetérõl. Úgy beszélnek rendkÃvül lokális problémákról, hogy egyúttal a nemzetközi trendekhez is kapcsolódnak.
A három legfontosabb dolog a román újhullámmal kapcsolatban: közérthetõség, radikalizmus és szabadelvûség. Tiszteletben tartják a közönség igényeit, de nem riadnak vissza a szélsõséges formai és elbeszélés-technikai megoldásoktól sem. Emellett elkötelezett liberálisok, lényeges számukra a mindenkori kisebbség és a „másik oldal” szempontjaival is foglalkozni filmjeikben.
Részlet. A cikk és a fotók teljes egészében a Szellemkép 2010/1. számában láthatók.
