Zalka Imre - vándorfotográfus


1976-ban végeztem fényképész tanulmányomat Székesfehérváron.
Azóta a szakmában dolgozom. Fõleg színes képek kidolgozását vállaltam.
1998 óta, mint vándorfényképész járom az országot. Kulturális rendezvényekre, fesztiválokra kapok meghívást, ahol kívánságra családi képeket készítek és szakmai bemutatót is tartok. Lehetõségem van a Magyar Fotográfusok Házának (Mai Manó Ház), Nagymezõ utcai napfénymûtermében is dolgozni, ahol egyeztetés után családi, illetve esküvõi felvételeket is vállalok.


ZALKA IMRE - ARGENTOTÍPIA


A mai digitális képkészítési forradalom idején egyre növekvõ igény jelentkezik a régi, archaikus képek és technikák iránt. Immár 4 éve foglalkozom régi fotográfiai eljárásokkal. Az általam felhasznált technika neve Argentotípia, melyet Sir John Herschel 1843-ban mutatott be. Érdekessége, hogy a fényérzékenységet nem ezüst-halogenid biztosítja, hanem a III. vegyiértékû szerves vassók egyike. A kép a következõ módon készül: a nagyméretû mahagóni gépbe 18x24-es méretû síkfilmet helyezek. Az expozíció után a negatívot elõhívom, majd ezután következik a pozitív elkészítése. Jó minõségû, akvarell jellegû papírra egy ecsettel viszem fel a régi receptúrák alapján elkészített fényérzékeny oldatot. A vas III. ammónium-citráttal, citromsavval és ezüstnitráttal fényérzékenyített papír száradás után kontakt másolókeretre kerül, alul a papír, felül a negatív. A napfény hatására a vassó II. vegyiértékûvé bomlik, mely az ezüstnitrátot fémezüstté alakítja. Így a kép pozitívvá alakul. Az "elõhívás" vízben történik, majd a fixálással végzõdik a folyamat. Az elkészült pozitív tónusai a barnától egészen a feketéig változhatnak csakúgy, mint a korabeli eljárásoknál.