A Szellemkép Szabadiskolában a fotóoktatással párhuzamosan 1994 óta folyik mozgóképoktatás.
Az iskola alapítói a tematika elkészítésekor, az akkor körvonalazódó hazai mozgóképoktatás megalkotásával párhuzamosan, egyéb kísérleti oktatási struktúrákba tapasztalatokat szerezve, s azokkal együttmûködve alkották meg az akkor még egységesen nem létezõ tantervet. Az azóta kialakult mozgóképoktatási intézmények - a Filmmûvészeti Egyetem kivételével - az egyre divatosabb általános médiaismereteket tanítják, illetve zömében elméleti jellegû képzést végeznek. Központosított struktúrájuk nem teszi lehetõvé a gyakorlati képzés hangsúlyozását. A Szellemkép etûd rendszerével és technikai felszereltségével az elmélet és a gyakorlat egységét megteremtve, s azok egymást erõsítõ kölcsönhatását kihasználva alakította ki a rövidfilmes szakot.
Ennek a szaknak a célja, hogy a végzõsök a gondolattól a végleges kivitelezésig, annak minden egyes fázisát önállóan képesek legyenek adás, illetve fesztiválképes minõségben elkészíteni.
A Szellemkép partizán technikákat tanít. Az alapvetõ technikai és filmelméleti ismeretek mellett elsõsorban kreatív képzést biztosít, fejlesztve a vizuális gondolkozást, egyfajta szemléletet tanít, amely segít eligazítani a vizuális médiák hazai szemetében értéket keresõknek.
Az elektronikus képrögzítés lefelé nivelláló hatását az archaikus filmes technikák (S8, 16 mm) gyakorlatban alkalmazásával igyekszik az igazi filmes értékekig visszanyúlni, s azok értékeit átmenteni a napi gyakorlatba.
A rövidfilmrõl
A rövidfilm, mint mûfaj, nem az idõtartamával definiálható. Fõ elõnye, mely az általános mûfajtól független filmes képzést lehetõvé teszi, hogy feszes szerkezettel, a tudatos filmes gondolkozást kívánja meg, s a film hosszát az ötlet nagyságrendje adja meg. Kicsit a vers és a próza analógiája szerint tömörebb, csiszoltabb mûfaj. A hasonlat alapján a mozgókép költészete. A haladó filmes eredmények e mûfajnak köszönhetõk. Ugyanakkor a média által diktált felgyorsult, türelmetlen nézõi szokásoknak is kedvez.
A rövidfilm kiszorult a mozik mûsoráról. Az iskola fontosnak tartja ezek bemutatását is.
A jelenlegi médiastruktúrának kedvez, ha valaki nem sorba áll, hanem adott esetben kész produkciót kínál eladásra vagy visz fesztiválra. Az elkészített filmek megvétele a tévétársaságoknak nagyságrendekkel kisebb költséget jelent, mint azok saját költségvetésben történõ legyártása. Érdemes tehát rövidfilmet tudni elkészíteni. Minden szempontból a filmezés kapujának tekinthetõ. Megvalósítása pedig realitás. Ezt segíti a digitális technika megjelenésével az un. amatõr és profi technológia technikai közelítése, összemosódása. A mai ember kezébe könnyen kerül olyan technika, amely televíziós sugárzásra alkalmas minõséget tud. Ezek fortélyait tanítjuk, hogy ne kelljen másra várni, pénzért sorba állni. A film elkészítésére a tudás megszerzéséig kelljen csak várni. Az iskola ehhez a teljes technikai és szakmai segítséget megadja.
Az iskolában rendelkezésre álló technika:
1. HD felvételi szett:
Sony HVR-S270 HDV kamera (1440x1080,1080 soros interlace) + táska
20x Carl Zeiss szabvány bajonettzáras cserélhetõ optika
Sachtler FSB62D állvány + táska
Senheiser EW-100eng vezeték nélküli microfon szett
Swit S2000 4xled fejlámpa
Swit S-3802S V-lock duplatöltõ + 4p XLR tápegység
2 db Swit S8080S Li-Ion akkumlátor
(külsõs produkcióknál csak saját technikussal)
2. 16mm felvételi technika
2db Arriflex BL 16 mm filmkamera
3. DV-cam felvételi szett:
Sony PD-150 camcorder + táska
4 órás felv idejû Li-Ion akku
tápegység+töltõ
Phillips SBC 3061 condens.csiptetõs mic
Phillips SBC 3041 condens. kézi mic
Manfrotto 755B –501 állvány
4. S8mm technika:
Elmo super 110 filmkamera
50-500mm manual vario opt+macro, manual blende, 1-18-24 exp
Manfrotto 755B –501 állvány
Kodak 50m nyersanyag
laborálással+ kockánkénti scanneléssel DV, Beta,DVD-re írva
5. Utómunka
Az utómunka stúdióban a Premier és Edius, Final Cut programok alapszintû használata kerül elsajátításra. Az ehhez szükséges technikát az iskola saját,illetve külsõs stúdólátogatással oldja meg. Hallgatóink számára II. évfolyamtól a saját editáló munkaállomás a Premier programmal, digitalizálóval, projektorral, captures kamerával, bejátszókkal, egyéb nonprofit munkáik elkészítéséhez is rendelkezésre áll .
Fontos tendencia még a digitális technika elterjedésével az álló és mozgókép egymáshoz közeledése. Az a tény, hogy a mai képrögzítõ készülékek mindkettõt kínálják. Mivel az iskola kezdettõl fogva párhuzamosan oktatja mindkettõt, s a hozzánk járók áthallgathatnak a párhuzamos szakokra, ez progresszív és naprakész ismeretek elsajátítását teszi lehetõvé.
Tanárok:
Erdélyi János filmrendezõ
Balog Zsolt filmrendezõ
Csukás Sándor operatõr
Fuchs Lehel operatõr-rendezõ
Medgyesi Gabriella szerkesztõ, rendezõ
Silló Sándor rendezõ
Szekeres Csaba filmrendezõ
Vajdovics Györgyi
I. évfolyam (kezdõ)
Ideje: 52 óra (heti 1 x 4 óra délutánonként)
Tantárgyak: vizuális nyelv, kameraismeret, világítástechnika, videogyakorlatok, felvételkészítés, filmelemzés, video- és filmmûfajok,
A jelentkezés feltétele: középfokú végzettség, illetve középiskolai tanulmányok
Vizsgafeladatok:
-szóbeli: elméleti ismeretek, tételsor alapján
-gyakorlati: 5-10 perces, kamerával, lineálisan szerkeszthetõ videoetûd
TEMATIKA:
-Videokamera-típusok
-A videotechnika alapjai, különbségek a video és a film között
-Vizuális nyelv, kompozíció
-Plánozás
-Kameramozgások
-Világítás, lámpatípusok
-A szín szerepe a videóban, színelmélet
-A vágás, a filmidô (elmélet)
-A szerkesztés alapjai
-A forgatókönyv, a szinopszis
-Film és videomûfajok I-II.
-Hangosítás, a hang és a zene szerepe
II. évfolyam (haladó)
Ideje:120 óra (heti 1 x 4 óra) 2 szemeszter
A II. éves képzés egy dokumentalista és egy játékfimes félévre oszlik. A félévek végén a tematikának megfelõ vizsgafilm önálló elkészítésével zárul.
Az évközi munkában a tanárokkal közösen megbeszélt szempontok alapján az egyes elõadásokhoz, ill. fogalmakhoz kapcsolódóan havonta egy-egy etûdöt készítenek a hallgatók, melyeket folyamatosan, közös vetítéseken elemeznek, értékelnek.
A tanfolyam tantárgyai:
Videotechnikai alapismeretek
Vizuális nyelv, operatõri ismeretek
Dramaturgia
Filmtörténet
forgatási gyakorlat,
nonlineális editálás ( Premier, Edius, Final cut)
egyhetes bentlakásos, intenzív gyakorlati kurzus (opcionálisan)
A jelentkezés feltétele: a Szellemkép Szabadiskolában elvégzett I. évfolyam vagy felvételi vizsga
Vizsgafeladatok:
-szóbeli: videotechnika,
-írásbeli: film történet
-gyakorlati: 5-5 perces szerkesztett játék és dokumentumfilm
TEMATIKA
1.VIDEOTECHNIKAI ALAPISMERETEK
-az elektromos képtovabbítés elve
-a televíziózás rendszertechnikája
-a videojel jellemzôi, átvitele, sévszélessége, moduláció
-a színes televíziózás alapjai
-a színmérés alapjai és a fehéregyensúly
-a képvisszaadó eszközök
-a képfelvevô eszközök
-a videokamera felépítése, mûködése, kezelése
-konvergencia, érzékenység, optikák, szûrôk, automatikák a kamerában
-videorendszerek
-a video-hangfelvétel technikája
-video trükktechnika, video és számítógép
-stúdiótechnika
-kábeltelevízió, közösségi vevôantenna-rendszerek, mûholdas mûsorozás
-videosokszorosítás
-szervíz, a mindennapi hibák elhárítása
II. VIZUÁLIS NYELV
- a látás fiziológiai alapjai
- a kép sajátosságai, a képalkotás jellemzôi
- képkivágás, a plánok rendszere
- a nézôpont, kameraállások
-k ameramozgás, optikai mozgás, a kameravezetés alapszabályai
- mozgások kompozíciója
- a filmkép térhatása; a valós tér és a filmtér összefüggései; a filmtér és kompo zíció
- a filmidô
- a szubjektív kamera
- oldalhelyesség, tengelyugrás
- a fény szerepe; fényirányok, fénytípusok és alkalmazásuk
- színhômérséklet; kevert fény; konverziós szûrôk alkalmazása
- szín és forma; a színek pszichológiai hatása; színkontrasztok
- a montázs típusai, szabályai
- a képkomponálás alaptípusai
- kompozíciós elemek egymásra hatása (kontrasztok, torzulások, stb.)
- az animáció lényege, fajtái
- film átjátszása videóra; technikai és esztétikai követelmények; különbségek
film és video között
-a filmnyersanyag és video átfogása; a helyes expozíció megválasztása
- hang és kép viszonya
- film, video és társmûvészetek
III. DRAMATURGIA
- a forgatókönyv
- mûfaji jellegzetességek
- mûsorkészítés, szerkesztés
- a szerkesztôi, rendezôi, operatôri munka sajátosságai
- filmek, videomûvek formanyelvi és hatáselemzése
- filmszociológia
-filmpszichológia
IV. FILMTÖRTÉNET
- a korai francia film
- a korai amerikai film: a klasszikus amerikai némafilm (Stroheim, Griffith);
a burleszk (Chaplin, Buster Keaton)
- a német expresszionizmus
- a francia és német avantgarde
- az orosz avantgarde
- a 30-as évek filmmûvészete: az amerikai film; a francia lírai realizmus; a sztálini film
- az olasz neorealizmus és az utána következô olasz film (Antonioni, Fellini)
- az új hullámok: a francia, a kelet európai, az angol és az amerikai film (Cassavetes)
- a magyar film története: 1) 1945-56, 2) 1960-tól
(minden témáról külön vetítés filmen vagy videón)
5. VIDEOKÉSZÍTÉS A GYAKORLATBAN
- gyártásszervezési alapismeretek
- a forgatás elôkészítése
- világítási bemutató és gyakorlat*
- kamerakezelési bemutató és gyakorlat*
- editálási bemutató és gyakorlat
- közösségi televízió, videostudió-látogatás
(*egyhetes vidéki, bentlakásos intenzív kurzus operatôri irányítással)
